Az október 2-i népszavazáson akkor is érvényes lesz a leadott voks, ha az igen vagy a nem körbe tett két, egymást metsző vonalon kívül bármi más is rákerül a szavazólapra. Így például, ha valaki a szavazata mellé valamit rajzol, esetleg a feltett kérdést áthúzza vagy ráírja azt, hogy érvénytelen, a szavazata attól érvényes marad.
A választási eljárási törvény szerint ugyanis „érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet”. (Ezt a választásra készült szabályt kell alkalmazni a népszavazásnál is, nyilván ilyenkor csak igen vagy nem válaszok, illetve körök szerepelnek.) Sőt, az említett jogszabály előírja azt is, hogy „a szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha – a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak”.
Az NVI által kiadott útmutatóból, amelyet a 444.hu ismertetett, kiderül, hogy nagyon oda kell figyelnie annak, aki érvénytelenül akar szavazni. Ha például a „nem” körben van egy iksz, és mellette az „igen” körnél is tettek egyet úgy, hogy a két vonal a körön kívül metszi egymást, máris érvényes „nem” szavazatként fogják számolni ezt a voksot. Hasonló a helyzet, ha az egyik körben egy iksz vagy egy pluszjel szerepel, a másik körben pedig egy pipa, ilyenkor szintén érvényes a szavazat. Sőt, érvényes marad a szavazat akkor is, ha a két vonal a körben metszi ugyan egymást, de a vonalakat jelentősen – akár a lap széléig – kihúzzák. Így érvénytelenné csak akkor válik a szavazólap, ha egyik körben sincs iksz, vagy mindkettőben van, méghozzá pontosan a körökön belül.
– Ez nem új szabály, már a 2014-es választáson is így lehetett szavazni – mondta lapunknak Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság szocialista delegáltja. A 2008-as népszavazáson ugyanakkor még az volt az előírás, hogy érvényesen szavazni csak az „igen” vagy a „nem” válasz alatti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal lehetett. Abban az útmutatóban nem szerepeltek ábrák az érvényes és érvénytelen szavazatokról.
A népszavazásra egyébként több mint 17 ezer pártdelegáltat jelentettek be a választási bizottságokba. A legtöbbet, 13 122-t a Fidesz jelentett be, őket követi az MSZP 3811 delegálttal, a KDNP-nek 239, a Jobbiknak 170, az LMP-nek 41 delegáltját rögzítették. Vagyis a szavazókörök többségében nem lesz ellenzéki delegált.
Napirendre sem került a Nemzeti Választási Bizottság tegnapi ülésén az NVB ügyrendjének módosítása. A javaslat, amelyet Patyi András elnök jegyez, arról szól, hogy az NVB tagjai nem, csak az elnök vagy az elnökhelyettes nyilatkozhat a médiában a folyamatban lévő ügyekről, és a már meghozott döntéseket sem kommentálhatják. Mint arról a HVG.hu beszámolt, a javaslat szerint, aki megszegi az előírást, azt kizárhatták volna az adott ügyben a döntéshozatalból. Azt egyelőre nem tudni, hogy a javaslatot mikor veszik napirendre. Az NVB tegnap egyébként összesen 14 kifogást bírált el. Megállapította például, jogsértő volt, hogy a Fidesz–KDNP III. kerületi népszavazási standjánál az óbudai önkormányzat pólójában kampányoltak fiatalok.
