Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett lakcím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést – írja Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szóló nyílt levelében több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet. A Város Mindenkié, az Utcajogász és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület által jegyzett levél – ami egyben petíció is, és az interneten bárki aláírhatja – célja, hogy elérje: a kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz, és élhessenek jogaikkal.
A civil szervezetek levelükben rámutatnak, hogy jelenleg az államilag támogatott egészségügyi ellátásra csak azok a gyerekek jogosultak, akiknek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük Magyarországon. Gyest, családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye, ahogy az ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre is csak ennek birtokában válnak jogosulttá. Ezen felül az úgynevezett települési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely kell.
– Természetesen nem pusztán az a célunk, hogy az állandó otthon nélkül élő gyerekek is jogosultak legyenek a különböző ellátásokra, hanem az, hogy végre a kormányzat valódi koncepciót alkosson, és sürgősen tegyen lépéseket a lakhatási válság ellen, amely egyre több gyereket sújt – jelentette ki lapunknak Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület elnöke. A szegénységkutató arra a kérdésünkre, miként lehetséges, hogy gyerekek ezrei élnek lakcím nélkül, mégsem avatkozik közbe a gyermekvédelmi intézményrendszer, kiemelte: sok gyerek beleszületik ebbe a helyzetbe.
Sok ezer olyan család van, amely hosszú éveken keresztül él szívességi lakáshasználóként vagy olyan albérletben, ahol a tulajdonos nem járul hozzá a lakcímbejelentéshez, és ilyen körülmények közé érkezik a gyerek. A családok egy része ráadásul állandóan költözni kényszerül, így könnyen kieshetnek a gyermekvédelem látóköréből.
Darvas Ágnes leszögezte, végre komolyan kellene foglalkozni a lakhatási kérdésekkel. Legfontosabb és azonnali intézkedésként meg kellene alkotni egy lakáspolitikai koncepciót. Ennek részeként egyebek között meg kellene vizsgálni a Magyarországon található több százezer üresen álló lakás állapotát és bérletbe adhatóságának feltételeit, valamint vissza kellene állítani a 2015 márciusában megszüntetett lakásfenntartási támogatást, mégpedig annak államilag finanszírozott, normatív, inflációkövető formáját. A szakember szerint a lakásfenntartási támogatás több százezer családnak jelentett segítséget, és bár a havi négy-ötezer forint támogatás nem nagy összeg, sokak éppen ennek segítségével tudták fizetni a rezsijüket, és ez mentette meg őket a kilakoltatástól. Ez a támogatás több mint egy éve megszűnt. Most újra nő a kilakoltatások száma, és egyre erősödik a lakhatási válság, ami ellen csak egy központi, kormányzati lakhatási koncepció jelenthetne megoldást.
Korábban hosszú éveken keresztül jelentett segítséget a legszegényebb háztartásoknak a lakásfenntartási támogatás, amelyet a rezsi kifizetéséhez igényelhettek a legalacsonyabb jövedelmű családok, a kisnyugdíjasok, illetve az egyedül élő, alacsony jövedelmű emberek. A szociális rendszer tavaly március 1-jei átalakításával azonban mind a lakásfenntartási támogatás, mind az eladósodott háztartásoknak segítséget jelentő adósságcsökkentő támogatás megszűnt mint önálló támogatási forma. Tavaly év végéig még voltak olyanok, akik kaptak az államtól pénzt, hiszen akinek jogosultságát 2014. december 31-ig megállapították, az további egy évre jogosult volt a támogatásra, de legkésőbb tavaly év végéig mindenkinek megszűnt a jogosultsága. A Magyar Államkincstár adatai szerint 2012-ben közel ötszázezer háztartás kapott lakásfenntartási támogatást, tavaly márciusban 305 ezer, tavaly júniusban pedig már mindössze 183 ezer jogosultat számoltak össze.
Lakáscélú adósságcsökkentési támogatásban – ez az eladósodott, például súlyos rezsitartozást felhalmozó családoknak segített az adósság kifizetésében – ennél nagyságrendekkel kevesebben részesültek: tavaly márciusban is mindössze 3218-an kaptak e címen pénzt, a jogosultak száma júniusra harminc százalékponttal csökkent, 2015 végére pedig elfogyott. A központi állami támogatás tehát tavaly megszűnt, az önkormányzatok azonban – erejükhöz mérten – nyújthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat For Humanity Magyarország felmérése szerint azonban az önkormányzatok egy része szinte egyáltalán nem pótolja a megszűnő lakásfenntartási támogatást, amelyik pedig ad némi pénzt, az is jóval kevesebbet, mint amennyi korábban járt. Az átalakítás leginkább a többgyermekes családokat sújtja, a többtagú, fejenként harmincezer forintnál kevesebb havi jövedelemmel bíró családok kevesebb támogatásban részesülnek, mint korábban. A napokban szintén a Magyar Nemzet számolt be arról is, hogy soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a kilakoltatási moratórium márciusi lejárta óta. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig. A hét hónap alatt lebonyolított több mint kétezer kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben „mindössze” hétszáz lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium volt érvényben.
Lapunk természetesen kereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de lapzártánkig Balog Zoltán tárcája nem reagált a lakcím nélkül élő gyerekek problémájára.
Egyetlen gyermek sem eshet el alapvető szolgáltatásoktól azért, mert nincs lakcímkártyája – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden. Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz; a gyermekek alapvető joga, hogy a testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges, nemüknek és életkoruknak megfelelő szolgáltatásokat időben megkapják, és ebben nem lehet akadályozó tényező, ha nincsen lakcímkártyájuk. Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy minden gyermek időben megkapja ezeket a szolgáltatásokat, tehát nem fordulhat elő, hogy valakit csak azért ne lássanak el, mert nincs bejelentett lakcíme vagy tartózkodási helye. Czibere hozzátette: munkacsoportot alakítanak, összegyűjtik a jogalkalmazók tapasztalatait, és ha ez alapján úgy látják, hogy a jogszabályban vannak „hiátusok”, azonnal lépni fognak, mert a gyermekek jogbiztonsága a legfontosabb.
