A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke már korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az idei kilakoltatási hullámra számítani lehetett, ugyanis az elmúlt két évben törvények és moratóriumok védték a devizahiteleseket. A márciusban lejárt tiltás után pedig a végrehajtók sok leállított eljárást újraindítottak. Schadl szerint a banki elszámolásokkal kapcsolatos viták sok esetben még csak mostanában zárulnak, így további végrehajtásokat indíthatnak újra a hitelintézetek. Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy eddigi tapasztalataik alapján az adósok körülbelül 70 százaléka az önálló bírósági végrehajtó vagy hitelezője felszólítására önként kiköltözik az ingatlanából.
Információink szerint egyébként jövőre még nagyobb kilakoltatási hullám várható. Az MBVK honlapján ráadásul az elárverezésre váró ingatlanok száma meghaladja a 15 ezret. Igaz, a legtöbbjüket – közel 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.
Ráadásul a bajba került adósok nem kapkodnak a kormány adósmentő intézkedése, a családi csődvédelem után sem. A 13 hónappal ezelőtt hatályba lépett jogintézménybe alig több mint ötszázan jelentkeztek. A szakértők szerint ennek a túlságosan szigorú szabályozás az oka. Az intézkedés kudarca abból látható, hogy korábban 20-30 ezerre becsülték a kormány és a jegybank szakértői azoknak a számát, akiknek mentőöv lehet a magáncsőd. A megoldást a Magyar Bankszövetség és a jogszabályt kezdeményező kereszténydemokraták a túlbonyolított adminisztráció egyszerűsítésében látják. A jogintézmény bevezetése egyébként nem is volt olcsó mulatság, a kabinet 626 millió forint közpénzt fordított a rendszer felállítására.
