Soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta – tudta meg lapunk. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig.
A köztestület nyilvántartása alapján a lakáskiürítések száma az elmúlt évek statisztikáihoz viszonyítva is kirívóan magas. A hét hónap alatt lebonyolított több mint kétezer kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben „mindössze” 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.
Tavaly viszont már – a tilalom részleges feloldása után – előre látható volt, hogy ezrek kerülhetnek utcára, ugyanis néhány hónap leforgása alatt körülbelül 600 ingatlant ürítettek ki. A friss adatok ismeretében tehát idén több mint háromszor annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt. Ráadásul a szokásos téli moratóriumig még öt hét van hátra.
Március óta a legtöbb adóst – több mint ezret – bírósági határozat alapján tették ki a lakásából. Ennél valamivel kevesebbnek – körülbelül 900-nak – azután kellett távoznia otthonából, hogy a tartozása ügyében eljáró önálló bírósági végrehajtó elárverezte ingatlanát. Külön kategóriát képeznek továbbá az önkényes lakásfoglalók, akikkel szemben szintén – hozzávetőleg 150 alkalommal – kellett intézkedniük az önálló bírósági végrehajtóknak.
A végrehajtói kar nemrég tájékoztatási kampányba kezdett, amelynek célja, hogy a nehéz helyzetbe került adósokat tájékoztassák a törvényes végrehajtás folyamatáról, valamint jogaikról, lehetőségeikről. Schadl György elnök lapunknak azt mondta, hogy az adósok figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a hatósági személyeknek, valamint az adósoknak mihez van joga, illetve hogy a feleket milyen kötelezettségeket terhelik. A tájékoztatás kitér arra is, hogy a lakosság milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhet, beleértve azt is, hogy miként tehet panaszt az eljárással szemben. Az MBVK ingyenes tájékoztatófüzete elérhető a végrehajtói irodákban, kormányhivatalokban és a bíróságokon is. (MN)
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke már korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az idei kilakoltatási hullámra számítani lehetett, ugyanis az elmúlt két évben törvények és moratóriumok védték a devizahiteleseket. A márciusban lejárt tiltás után pedig a végrehajtók sok leállított eljárást újraindítottak. Schadl szerint a banki elszámolásokkal kapcsolatos viták sok esetben még csak mostanában zárulnak, így további végrehajtásokat indíthatnak újra a hitelintézetek. Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy eddigi tapasztalataik alapján az adósok körülbelül 70 százaléka az önálló bírósági végrehajtó vagy hitelezője felszólítására önként kiköltözik az ingatlanából.
Információink szerint egyébként jövőre még nagyobb kilakoltatási hullám várható. Az MBVK honlapján ráadásul az elárverezésre váró ingatlanok száma meghaladja a 15 ezret. Igaz, a legtöbbjüket – közel 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.
Ráadásul a bajba került adósok nem kapkodnak a kormány adósmentő intézkedése, a családi csődvédelem után sem. A 13 hónappal ezelőtt hatályba lépett jogintézménybe alig több mint ötszázan jelentkeztek. A szakértők szerint ennek a túlságosan szigorú szabályozás az oka. Az intézkedés kudarca abból látható, hogy korábban 20-30 ezerre becsülték a kormány és a jegybank szakértői azoknak a számát, akiknek mentőöv lehet a magáncsőd. A megoldást a Magyar Bankszövetség és a jogszabályt kezdeményező kereszténydemokraták a túlbonyolított adminisztráció egyszerűsítésében látják. A jogintézmény bevezetése egyébként nem is volt olcsó mulatság, a kabinet 626 millió forint közpénzt fordított a rendszer felállítására.
