Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kabinet javaslata szerint. A szakszervezetek rögtön üdvözölték a bejelentést, a munkaadók azonban nem tartják elfogadhatónak azt a számításaik szerint több mint 1000 milliárdos terhet, amely az intézkedés bevezetésével járna.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke az MNO-nak azt mondta, hogy a jelenlegi formájában nem írják alá az egyezséget, ehelyett azt javasolják, hogy a minimálbér csak 10, a garantált bérminimum pedig 20 százalékkal emelkedjen, emellett a munkaadók legalább 5 százalékos járulékcsökkentést kapjanak.
Ez a tervezettnél kisebb emelés számításaik szerint több mint 140 milliárd forinttal csökkentené ugyan a költségvetés bevételeit – azaz a kormány által várt pluszbevételt lényegében eltüntetné, hiszen alig 40 milliárd maradna –, de a munkaadókat nem hozná lehetetlen helyzetbe. Rolek Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad megfeszíteni a vállalkozásokat, amelyeket a munkaerőhiány már így is feszít, hiszen béremelési kényszer van rajtuk, árakat pedig a piaci verseny miatt nem tudnak emelni. Sok cég esetében a lét vagy nem lét kérdése múlik ezen, azt sem lehet kizárni, hogy egyes cégek a feketegazdaság felé fordulnak – tette hozzá.
A bértárgyalásokat, illetve a most már kormány és a munkaadók közöttire szűkült vitát várhatóan pénteken folytatják. A mielőbbi egyezség azért lenne fontos, mert a járulékcsökkentést tartalmazó adótörvény-változtatásokat a hatályba lépés előtt harminc nappal ki kell hirdetni, hogy legyen elegendő felkészülési idő az érintettek számára. Vagyis ha januártól akar a kormány magasabb minimálbért és kisebb munkáltatói járulékterhet, akkor még novemberben meg kell tartani ez utóbbiról a parlamenti szavazást, és ki kell hirdetni az új szabályokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a parlamenti zárószavazást a jövő héten meg kellene tartani.
Pogátsa: Van tartalék
Örvendetes iránynak nevezte korábbi megkeresésünkre a kormány ajánlatát Pogátsa Zoltán közgazdász, szerinte a meghatározott célok végrehajthatók lennének 2017-ben. „Nagyon jó, hogy végre van bérfelzárkózás, egyrészt spontán módon a gazdaságban, másrészt tudatosan is. Biztos vagyok benne, hogy ennyi – még több is – benne van a magyar gazdaságban” – hangsúlyozta, és hozzátette: olyan bérfelzárkóztatás lenne szerencsés, amelynek következtében néhány éven belül a nettó minimálbér meghaladná a létminimumot. Úgy véli azonban, a bérajánlat egyelőre nem csökkentené az elvándorlást: erre csak akkor kerülhetne sor, ha Magyarországon stabil életpályát tudnának magukénak a fiatalok, amihez ma körülbelül a létminimum duplája lenne elegendő. „Ettől rendkívül messze vagyunk, rengeteg foglalkozási kategóriában így is olyan alacsonyak maradnak a bérek, amennyiből nem lehet tisztességes életszínvonalat produkálni” – vélekedett. Ráadásul hazánkban főként az átképzési rendszer szinte teljes hiányával van probléma, így a munkaerőhiány elsősorban nem a minimálbéres, illetve a garantált bérminimumos munkaköröket érinti – emelte ki Pogátsa Zoltán. Azzal kapcsolatban, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint mindezt a vállalkozói szféra nem tudná kigazdálkodni, közölte: véleménye szerint ez nem így van, ezek csak „bemondások”. „Vannak elérhető információk, melyekkel ezeket el lehetne dönteni, ha valaki érdemben adatokra épülő szakpolitikát akarna folytatni Magyarországon” – jelentette ki.
