Jelentős béremelésben gondolkozik a kormány

Varga Mihály: 15 százalékos minimálbér-növelést javasolnak. A szakszervezetek örülnek, a munkaadók nem.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva üdvözölte a kormány bérajánlatát, amelyet „jó irányba tett megfelelő lépésnek” nevezett. Mint fogalmazott: ez az ajánlat „kétéves harcuk eredménye”. Emlékeztetett: tavaly a munkavállalói oldal gyakorlatilag a most megajánlott béremelést kérte, és akkor azért nem írták alá a bérmegállapodást, mert azt nem fogadta el a kormány. Most viszont több fontos követelésük teljesült, például, hogy a minimálbér nettó értéke érje el az egyfős létminimum értékét, vagy hogy több évre szóló bérfelzárkóztatási program induljon. Kordás László szerint hétfőn kapják meg írásban a kormány ajánlatát, amit a munkavállalói testületek megvitatnak, és ha sikerül a „finomhangolás”, akkor akár két héten belül alá is írhatják a bérmegállapodást.

Kordás Lászlót azt követően kérdeztük, hogy nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint. Varga Mihály a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő mai sajtótájékoztatón beszélt erről.

Hozzátette: a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot – tudósít az MTI. A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálértéken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, 6 évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Kevésbé lelkesek a munkaadók. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az MNO-nak azt mondta: túlzottnak tartják a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékére tett javaslatot, mert azt a vállalkozói szféra nem tudja kigazdálkodni. Kiemelte: számításaik szerint ez 1070 milliárd forintos plusz bérköltséget jelentene a versenyszférának, ami horribilis. Ezért a munkaadók azt javasolják, hogy 10 százalékos minimálbéremelés, 20 százalékos garantált bérminimum emelés és 4 százaléknál nagyobb járulékcsökkentés legyen, amit a költségvetés kiváló állapota is lehetővé tesz – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Rolek Ferenc jelezte: a kormány megígérte, hogy javaslataikat átszámolják, és jövő hét közepén újra összeülnek.

Nem csökken az elvándorlás

Örvendetes iránynak nevezte a kormány ajánlatát Pogátsa Zoltán közgazdász is, aki szerint a meghatározott célok végrehajthatóak lennének 2017-ben. „Nagyon jó, hogy végre van bérfelzárkózás, egyrészt spontán módon a gazdaságban, másrészt tudatosan is. Biztos vagyok benne, hogy ennyi – még több is – benne van a magyar gazdaságban” – hangsúlyozta, és hozzátette: egy olyan bérfelzárkóztatás lenne szerencsés, aminek következtében pár éven belül a nettó minimálbér meghaladná a létminimumot. Azonban úgy véli, a bérajánlat egyelőre nem csökkentené az elvándorlást: erre csak akkor kerülhetne sor, ha Magyarországon stabil életpályát tudnának magukénak a fiatalok, amihez ma körülbelül a létminimum duplája lenne elegendő. „Ettől azonban rendkívül messze vagyunk, rengeteg foglalkozási kategóriában így is olyan alacsonyak maradnak a bérek, amennyiből nem lehet egy tisztességes életszínvonalat produkálni” – vélekedett. Ráadásul hazánkban főként az átképzési rendszer szint teljes hiányával van probléma, így a munkaerőhiány elsősorban nem a minimálbéres, illetve a garantált bérminimumos munkaköröket érinti – emelte ki Pogátsa Zoltán.

Azzal kapcsolatban, hogy az MGYOSZ szerint mindezt a vállalkozói szféra nem tudná kigazdálkodni, közölte: véleménye szerint ez nem így van, ezek csak „bemondások”. „Vannak elérhető információk, melyekkel ezeket el lehetne dönteni, ha valaki érdemben adatokra épülő szakpolitikát akarna folytatni Magyarországon” – fűzte hozzá.

Tovább növelnék a nettót

A 2017-es adó-, és járulékváltozások függvénye, hogy a kormány által javasolt 15 százalékos bruttó minimálbér emelés után végül mennyivel vihetnek haza több pénzt a munkavállalók – mondta a Hír Tv Magyarország Élőben című műsorában a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint ezért a munkavállalókat érintő járulékcsökkentésre is szükség van. Mint fogalmazott: „15 százalékos lenne a bruttó növekedés, a nettó értéket befolyásolja az is, hogy a járulék csökkentés milyen mértékű lesz adott esetben, és lesz-e járulékcsökkentés a munkavállalói oldalon. Azért vetem föl ezt a kérdést, mert a jelenleg ismert kormányzati javaslat csak a munkaadói oldal részéről tartalmaz járulék csökkentésre vonatkozó javaslatot a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában. Mi viszont kértük a kormányzatot, hogy a jövő héten folytatandó tárgyalásokat megelőzően vizsgáljuk meg annak is a lehetőségét, és ezzel is a nettó értéket növelve, hogy milyen módon lehetne a munkavállalók által fizetendő járulékokat is csökkenteni. ez nyilván befolyásolni fogja a végső megállapodás alapján, hogy mennyi lesz a valós nettó érték.”