Stratégiai partnerség és közös célok: a magyar–amerikai kapcsolatok fejlődése

Az Egyesült Államok és Magyarország viszonya a rendszerváltás óta számos hullámvölgyön és közeledési kísérleten ment keresztül. Míg az Obama-kormány idején több kérdésben is feszültség jellemezte a kétoldalú kapcsolatokat, Donald Trump első elnöksége alatt látványos enyhülés következett. A közös politikai narratívák – a nemzeti identitás védelme, a migráció kritikája és a globalizmus elutasítása – új alapokra helyezték a párbeszédet Washington és Budapest között. Ezzel szemben Joe Biden elnöksége alatt a viszony újra feszülté vált. Donald Trump ismételt hivatalba lépésével új korszak kezdődött az Egyesült Államok külpolitikájában, ezzel együtt a magyar–amerikai kapcsolatokban is.

Trump elnöksége alatt új dinamikát kaptak az amerikai–magyar kapcsolatok Forrás: ChatGPT

Amikor Donald Trump 2016-ban megnyerte az amerikai elnökválasztást, sokan úgy gondolták: Washington és Budapest között új szelek fújnak majd. Orbán Viktor az elsők között gratulált neki, és azonnal jelezte, hogy a világ megváltozott. Valóban: Trump elnöksége alatt új dinamikát kaptak a magyar–amerikai kapcsolatok: a kormányok a szuverenitás, a nemzeti érdek és a konzervatív értékek hangsúlyozásában találtak közös hangot. A személyes bizalom, amely Orbán Viktor és Donald Trump között kialakult, nem csupán gesztusokban és találkozókban mérhető, hanem a gyakorlatban is: a gazdasági együttműködés új lendületet kapott, a vízummentesség visszaállításával a magyar polgárok mozgásszabadsága bővült, az oktatás és innováció területén pedig új lehetőségek nyíltak meg.

Trump elnöksége alatt új dinamikát kaptak a magyar–amerikai kapcsolatok. Fotó: AFP

Másodszorra január 20-án iktatták be elnöki hivatalába az Egyesült államok 47. elnökeként Donald Trumpot. Hivatali elődje, a demokrata Joe Biden adminisztrációja és David Pressman nagyköveti ténykedése hatalmas károkat okozott hazánknak és a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatoknak. 

A kettős adóztatás megszüntetését célzó egyezmény felmondása egyértelműen negatív hatással volt a gazdasági kapcsolatokra és a magyar állampolgárokra. 

Az egyezmény felbontása nemcsak magyar vállalkozók és befektetők számára jelentett jelentős anyagi hátrányt, hanem az amerikai cégekre is negatív hatással volt, amelyek Magyarországon tevékenykednek.

Az Egyesült Államok felmondta a hazánkkal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. Az ok...

Posted by Szijjártó Péter on Saturday, July 9, 2022

Szijjártó Péter 2022-es nyilatkozata világossá tette, hogy az Egyesült Államok döntésének hátterében politikai és gazdasági nézeteltérések álltak, különösen a globális minimumadó kérdésében.

A Joe Biden vezette amerikai adminisztráció 2023. augusztus 1-jétől szigorította a magyar állampolgárok beutazására vonatkozó szabályokat is. Azután döntöttek így, hogy Washington szerint Magyarország nem kezelte a már többször jelzett biztonsági hiányosságokat.

A meglepően szigorú döntés következtében bonyolultabb lett beutazni az Egyesült Államok területére.

A Biden-adminisztráció utazási korlátozásokat vezetett be. Fotó: AFP

Trump elnöksége alatt a kapcsolatok nem csupán helyreállnak, de magasabb szintre léptek. 

Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) már be is jelentette, hogy Magyarország visszanyerte teljes jogú státusát az amerikai vízummentességi programban. Kristi Noem, a DHS vezetője közölte, hogy hazánk sikeresen teljesítette azokat a biztonsági követelményeket, amelyek a korlátozások feloldásához szükségesek voltak.

 

Donald Trump és Orbán Viktor kapcsolata formálja a nemzetközi politikát

Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolata 2016 óta folyamatosan erősödik: a magyar miniszterelnök már az amerikai választási kampány idején nyíltan támogatta Trump politikáját. Az elmúlt évek során a két vezető több alkalommal találkozott, megerősítve a stratégiai szövetséget – 2019-ben a Fehér Házban, 2022-ben Bedminsterben, 2024-ben pedig Floridában. Trump a közelmúltban Egyiptomban is kiemelte Orbán Viktort, fantasztikus vezetőnek nevezve.

Orbán Viktor 2016-ban telefonon tárgyalt a megválasztott amerikai elnökkel. A magyar miniszterelnök az elsők között gratulált Donald Trump győzelméhez, a Facebook-oldalán ezt írta: „Micsoda nagyszerű hír, a demokrácia még mindig él!” 

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök 2019-es találkozóján a két országot összekötő stratégiai szövetségesi kapcsolatokat mind a gazdaságpolitika, mind a külpolitika, mind a biztonságpolitika területén megerősítették, csakúgy, mint a migráció és az üldözött keresztények ügyében. A két politikus 2022 nyarán találkozott legközelebb Trump bedminsteri birtokán, és Orbán Viktor akkor felszólalt az amerikai jobboldal legnevesebb seregszemléjén is. Dallasban, Texas államban tartották 2022-ben a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáját (CPAC), amelynek nyitóbeszédét Orbán Viktor tartotta.

A magyar kormányfő részvétele szimbolikus jelentőségű volt, mivel a republikánusok és a magyar kormány között egyre szorosabb ideológiai kapcsolat alakult ki az utóbbi években.

Orbán a beszédében hangsúlyozta a határok védelmének, a bevándorlásellenes politikának és a hagyományos családi értékeknek a fontosságát, amelyek szerinte a konzervatív politika alapjai. A magyar részvétel politikai üzenetet is hordozott: Budapest azt remélte, hogy a republikánusok esetleges visszatérésével javulhatnak az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai. 

Donald Trump az elmúlt években többször is elismerően nyilatkozott Orbán Viktorról: a 2022-es találkozó után Trump 2023 decemberében egy rendezvényen Orbánt Viktort rendkívül tiszteletre méltónak nevezte, és kifejtette azon véleményét, hogy szerinte  a magyar miniszterelnök nagyszerű vezető.

2024-ben háromórás tárgyalást folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A találkozó, amelyre a floridai Mar-a-Lagóban került sor, jól mutatta a két politikus személyes jó viszonyát. A találkozón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Elon Musk is.

A világ vezetői figyelmes csendben hallgatták, ahogy Donald Trump amerikai elnök az egyiptomi békekonferencián külön kiemelte Orbán Viktort. A gesztus nemcsak diplomáciai dicséret, hanem komoly politikai üzenet is volt. Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója szerint 

a két vezető között bizalmi kapcsolat alakult ki, ami ritka a nemzetközi politikában. 

A szakértő azt is hozzátette, hogy Trump gesztusa Magyarország békepolitikájának és Orbán Viktor személyének is szólt.

A két vezető között bizalmi kapcsolat alakult ki, ami ritka a nemzetközi politikában. Fotó: AFP

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő személyes barátsága a magyar–amerikai kapcsolatokban is jelentős javulást eredményezett, kiváló a viszony a mostani washingtoni vezetés és Magyarország között.

Augusztus 20-a alkalmából az Egyesült Államok külügyminisztere ünnepi nyilatkozatban köszöntötte Magyarországot. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, Rubio azt üzente a magyaroknak: 

Adja Isten, hogy országaink tartós barátsága minden hazafit arra inspiráljon, hogy rendíthetetlenül álljon ki a szabadság védelmében.

 

A magyar–amerikai kapcsolatok 180 fokos fordulatot vettek az oktatásban is

Oktatási és kulturális kérdések mellett a magyar–amerikai politikai kapcsolatok közös alapjairól tárgyalt az Egyesült Államok oktatási miniszterével, valamint a külügyminisztérium államtitkárával Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter áprilisban Washingtonban. A tárcavezető az amerikai fővárosban tartott megbeszéléseit értékelve úgy fogalmazott, hogy 180 fokos fordulatot vettek a magyar–amerikai kapcsolatok. Kiválónak nevezte az egyeztetést Linda McMahon oktatási miniszterrel, akit egyebek mellett tájékoztatott a magyarországi szakképzés és felsőoktatás területén végrehajtott átalakításokról, amelynek lényege a munkaerőpiaci igényekkel való összehangolás volt. 

Az amerikai oktatási miniszterrel megállapították azt is, hogy bármiféle központi akarat, mint például amit Brüsszel akar a tagállamokra ráerőltetni, helytelen. 

Az oktatás tartalmát helyi szinten kell úgy meghatározni, hogy az az adott közösség érdekét szolgálja. A megbeszélésen olyan közös programokról volt szó, amelyek megmutatják azt, hogy az elmúlt 250 év során a magyar kutatók, a magyar fejlesztők és a magyar kulturális élet szereplői hogyan járultak hozzá az Egyesült Államok fejlesztéséhez.

A magyar miniszter arról is beszámolt a találkozón, hogy miként lehet a magyar egyetemi világot, amelyet Brüsszel jogtalanul zár ki az Erasmus-programból kutatási és oktatási együttműködésekkel, a Pannónia és a HU-rizon programokkal az Egyesült Államok meghatározó egyetemeihez közelíteni.

A felsőoktatásért felelős magyar miniszter ellátogatott az Amerikai Katolikus Egyetemre, ahol Aaron Dominguez főigazgatóval közös programokról tárgyalt, amelyek egyik témája lehet a mesterséges intelligencia etikai vonatkozása, bioetikai kérdések, valamint az üzleti tárgyú oktatásban a keresztény gazdaságtudományi elvek beemelése.

 

Az üldözött keresztények megsegítése az egyik fő téma a magyar–amerikai kapcsolatokban

A magyar kormány a világon elsőként döntött úgy, hogy segíti a világon üldöztetést szenvedő keresztényeket, az Egyesült Államok pedig a Hungary Helps program mintájára támogatta az Irakban üldözött keresztényeket. 

A magyar kormány és az első Trump-adminisztráció egyetértett abban, hogy a nemzetközi fejlesztésnek és segélyezésnek olyan ügyeket kell szolgálnia, mint például az üldözött keresztények megsegítése vagy a migráció megállítása a helybe vitt segítséggel. 

Fotó: AFP

A nyitottságot, a pozitív párbeszédet és a közös gondolkodást tükrözte Szijjártó Péter külügyminiszter év eleji washingtoni, illetve New York-i látogatása is.

A Biden-kormányzat korábban leállította a magyar–amerikai, az üldözött keresztényeket segítő együttműködést a USAID és a Hungary Helps között. Helyette támogatta például világszerte a woke terjedését, és – ahogy arra fény derült – támogatta a magyar baloldali propagandasajtót, illetve baloldali kampányokat, súlyosan megsértve Magyarország szuverenitását. Emellett Magyarországon is támogatták a migrációt és a woke-őrületet segítő szervezeteket.

Júliusban a Trump-adminisztráció több mint ötezer külföldi segélyprogramot törölt az Egyesült Államokban, miután a Trump-adminisztráció új hatékonysági irányelvet vezetett be. A döntés értelmében a USAID megszűnt, helyét a külügyminisztérium vette át, amely július 1-jétől kizárólag azokat a programokat viszi tovább, amelyek illeszkednek az amerikai érdekekhez.

Ez a kormányzatilag jóváhagyott hatékonysághiány időszaka hivatalosan is véget ért. A Trump-adminisztráció alatt végre olyan külügyi finanszírozási missziója lesz Amerikának, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe

– fogalmazott Rubio.

Borítókép: Magyar és amerikai zászló (Forrás: ChatGPT)