A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából december 9–14. között 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta, miként értékelik a magyar választók a 2016. évet, és milyen ügyeket, szereplőket tartanak a legfontosabbnak.
Tízből hat megkérdezett (63 százalék) a saját szempontjából inkább sikeresnek, míg a megkérdezettek közel fele (47 százalék 45 ellenében) az ország szempontjából inkább sikertelennek értékelte a 2016. évet. Saját szempontjából minden vizsgált társadalmi csoport pozitívnak gondolta az évet, leginkább a Fidesz-szavazók (77 százalék), a 29 év alattiak (83 százalék) és a diplomások (79 százalék).
Az ország szempontjából már korántsem ilyen egyöntetű a kép. Egyedül a Fidesz-szavazók (81 százalék) azok, akik szerint inkább sikeres volt az év, leginkább sikertelennek az MSZP-szavazók (70 százalék) gondolják.
A többség a saját (67 százalék) és az ország (58 százalék) szempontból sikeresebb 2017-et vár, mint amilyen az idei esztendő volt. Mindkét szempontból a legoptimistábbak a Fidesz-szavazók (84, illetve 80 százalék), és a legpesszimistábbak az MSZP szavazói (48, illetve 46 százalék).
A megkérdezettek szerint az ország szempontjából 2016 legfontosabb eseménye a migránsválság és az ahhoz kapcsolódó ügyek voltak. A menekülthullám „megállítását” és a hozzá kapcsolódó ügyeket a megkérdezettek 16 százaléka említette, a menekülthullámot kicsit kevesebben, 14 százalék, a kvótanépszavazást minden tizedik megkérdezett (10 százalék). Különböző sorrendben, de lényegében minden vizsgált társadalmi csoportban ezek az ügyek végeztek az első helyeken.
Társadalmi csoportonként eltérő mértékben ugyan, de összességében az olimpiai szereplés és a labdarúgó Európa-bajnokság (8, illetve 8 százalék) került még 2016 legfontosabb eseményei közé. Ezek után nem meglepő, hogy az év sikerének az olimpiai eredményeinket gondolják a megkérdezettek (15 százalék), a harmadik helyre is sportesemény került, a foci Eb sikere (11 százalék). Közéjük ékelődött a menekültek „megállítása”, amit a megkérdezettek 12 százaléka említett.
A menekültek „megállítása” a Fidesz- és az MSZP-szavazók körében végzett az első helyen (19, illetve 15 százalék), míg a Jobbik-szavazók leginkább a sportteljesítményeket értékelték 2016 sikerének (foci Eb 24, olimpia 22 százalék). A bizonytalan szavazók körében pedig az olimpiai eredmények végeztek az első helyen (14 százalék).
Ennek megfelelően az év hőse, egészen kiemelkedő különbséggel, Hosszú Katinka lett, minden második megkérdezett őt említette (47 százalék). A második helyen holtversenyben Orbán Viktor és a „magyar sportoló” áll (10-10 százalék). Hosszú Katinka minden társadalmi csoportban a legmagasabb említési arányt érte el; legtöbben az MSZP- és a Jobbik-szavazók körében (65 és 60 százalék) hozták fel a nevét, illetve a 45–59 és a 60+ korosztályban (53 és 49 százalék), míg legkevesebben a Fidesz-szavazók és a 30–44-es korosztályban (39 és 40 százalék).
Orbán Viktor megosztott második helyét elsősorban a Fidesz-szavazóknak köszönheti (30 százalék), azonban második helyen végzett az MSZP-szavazók körében és a 60+ korosztályban is (8, illetve 16 százalék). Az összes többi társadalmi csoportban a „magyar sportoló” végzett a második helyen.
Az év legnagyobb botránya a „politikusok korrupciós ügyei” lettek, szinte minden negyedik megkérdezett említette (23 százalék). A legmagasabb említési arányt a Jobbik és a bizonytalan szavazók körében érte el az ügy (35 és 21 százalék), de a 18–29 éves korosztályt (9 százalék) leszámítva mindenhol, így a Fidesz-szavazók (18 százalék) körében is az első helyen végzett. A vizsgált társadalmi csoportok többségében a migrációs válság ügye lett a második leginkább említett botrány, kivéve az MSZP-szavazókat, ahol az úszószövetség botrányai (11 százalék) és a Jobbik-szavazókat, ahol a kvótanépszavazás (15 százalék) – ami összességében a harmadik botrány lett (8 százalék).
A klasszikus közpolitikai ügyek közül az egészségügy helyzete kapott még relatív sok említést, és ezzel a negyedik legfontosabb botrány lett (4 százalék). Leginkább az MSZP-szavazók és a 45–59 éves korosztály említette (8, illetve 7 százalék).
A megkérdezettek egyértelmű többsége szerint az év negatív hőse Orbán Viktor (15 százalék említette), míg a második leginkább említett a „fideszes politikus” lett (9 százalék). A Fidesz-szavazókat leszámítva minden párt támogatói körében ez lett az első két legemlítettebb. Az MSZP-szavazók körében 20-20 százalék említette őket, a Jobbik esetében 30 százalék Orbánt és 17 százalék a „fideszes politikust”, míg a bizonytalanok körében 15, illetve 9 százalék az arány.
A Fidesz-szavazók körében a többi társadalmi csoporttól markánsan eltérő sorrend látható. Körükben az év negatív hőse a „baloldal” (19 százalék), majd legtöbben Vonát és a Jobbikot említették (11 százalék).
