„Jól viselkedtek” az autósok, példamutatóan önkorlátozó módon viselkedtek a riadó ideje alatt – mondta el lapunknak a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Lenkei Péter hozzátette: tapasztalatuk szerint jóval több jármű maradt otthon, mint amennyit a korlátozás érintett volna.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján egyébként részletesen leírják, hogy mi alapján hirdetik ki a szmogriadót: a Pest Megyei Kormányhivatal 12 mérőpontján óránként frissített adatok alapján akkor intézkednek, ha ebből három mérőállomáson egy időben háromórás átlagban – illetve szálló por esetén két egymást követő nap átlaga – meghaladja tájékoztatási küszöbértéket: ilyenkor a fővárosban a lakosságot az önkormányzatnak tájékoztatnia kell, mert ez a szint a gyermekekre, időskorúakra és betegekre veszélyes lehet; ilyenkor tanácsolják az említett csoportoknak, hogy főleg 12 és 18 óra között lehetőleg ne legyenek a szabadban, és ne szellőztessenek. Efölött következik a riasztási fokozat, amikor azonnali beavatkozás szükséges, ilyen a mostani forgalomkorlátozás, amikor a 0-4 közötti vagy jelöletlen környezetvédelmi osztályba tartozó járművekkel Budapest közigazgatási területén tilos közlekedni.
Ennél jelenleg nincsen magasabb jogi fokozat – tudtuk meg Molnár Zsolttól, a főváros szaktanácsadójától. Abban az esetben, ha ennél is jobban eldurvulna a szmoghelyzet, egy 2008-as közgyűlési rendelet szerint a fővárosi hatóságok két dolgot tehetnek. Egyrészt elrendelhetik, illetve kezdeményezhetik a „helyhez kötött légszennyező pontforrások” üzemeltetőit – ezek a 140 kWth fölötti hőteljesítményű kibocsátókat (az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények esetén 500 kWth a határ), hogy kevesebbet vagy mással fűtsenek, illetve hogy kapcsolják le az üzemet. Másrészt felkérhetik a járművezetőket, hogy Budapesten belül az autósok haladási sebességüket 20 km/h-val csökkentsék, kivéve a 30 km/h-s övezeteket, vagy ahol ez alatti a megengedett sebesség.
Ezzel Lenkei szerint nagyjából harmadával csökkenthető lenne a kibocsátás, hiszen a nagy szennyezés mindig gyorsításkor keletkezik, és nem mindegy, mennyire gyorsít az autó. Bár sokan vannak, akik „placebónak” tartják a szmogriadók esetén az autóforgalom korlátozását, de Lenkei felvilágosított minket arról, hogy Budapest kivételes helyzetben van. Bár országosan a károsanyag-kibocsátás 74 százalékáért a fűtés, és különösen a szilárd tüzelésű fűtőanyagokkal való fűtés felel, a fővárosban, és különösen a belső részein a járművek ontják magukból a legtöbb füstöt. Emellett lehetne például szélesíteni a kitiltott járművek kategóriáit, például a szűrő nélküli dízeles járműveket és a kisteherautókat.
Ha csak a tömegközlekedés járművei rónák a fővárosi utakat, vélhetőleg megelőzhetőek lennének a szmogriadók, ugyanakkor teljesen tiszta csak akkor lehetne a város, ha – folytatva a buszpark lecserélését – a megmaradt környezetszennyező régi járműveket is leselejtezné a BKV – mondta a környezetvédő, aki szerint nagyot lendítene még országosan a helyzeten, ha a lakóházakat leszigetelnék: ezzel felére lenne csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Valamint fontos lenne a rossz minőségű szén, fa és illegális hulladék égetése helyett környezetbarátabb megoldásra áttérni. Főleg a széntüzelés problémás a város külső területein és vidéken, mert a kibocsátott részecskék sokkal mérgezőbbek.
