„Hamarosan neki kell látnunk ennek a feladatnak” – így felelt Palkovics László oktatási államtitkár azon kérdésünkre, miszerint a kormány tavalyi ígéretéhez híven megvizsgálta-e már a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentésének hatásait. Az államtitkárt a köznevelési kerekasztalt követő sajtótájékoztatón kérdeztük. Azt mondta: arra várnak, hogy legyen elég adatuk arról, mihez vezetett a tankötelezettségi korhatár leszállítása, de a kérdés szerepel a kerekasztal munkatervében. Lapunk ekkor azt vetette fel, hogy a kormány nemrégiben megjelent, végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiája is elismeri, a jelenlegi szociális rendszer arra ösztönözheti a szegényebb szülőket, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, miután a diákokat megillető juttatások alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Palkovics erre úgy reagált: csak a közmunka miatt ne menjenek dolgozni 16 éves koruk után a gyerekek, azt „abszolút nem támogatja a kormány, tehát erre mindenképpen megoldást kell találnunk”. Utóbbi kijelentés azért meglepő, mert Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a múlt év végi miniszteri munkájáról szóló beszámolójában úgy vélekedett a közmunka kérdéséről: „Ha valakire ez 16 éves korában vonzerőt gyakorol, akkor miért is ne menjen el?” Egyébként az adatok szerint 2014-ben több mint 42 ezer gyerek morzsolódott le az iskolákból, közülük 25 100 diák saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte tizenhatodik életévét. Ez pedig felveti a kérdést, hogy ha már két éve is ekkora arányban tűntek el a fiatalok az iskolarendszerből, akkor még meddig tűr halasztást a probléma.
A Magyar Nemzet azzal kapcsolatban is tett fel kérdést, hogy mikorra lesz hivatalos keretek között is szabályozva a köznevelési kerekasztal, hiszen jelenleg jogi garanciák nélkül működik. Kérdésünkre Sipos Imre helyettes államtitkár úgy válaszolt, a szabályozás már elkészült a minisztériumon belül, de arról még egyeztetni kell a kerekasztal résztvevőivel és a szakszervezetekkel.
A kerekasztal egyébként a magyar diákok teljesítményét lesújtóra értékelő 2015-ös PISA-eredményről tárgyalt, illetve javaslatot tett a saját első félévi munkarendjére. Egyebek mellett foglalkozni kívánnak a pedagógus-továbbképzés átalakításával, a digitális oktatási stratégia cselekvési tervével, illetve az országos diákparlamenttel.
A sajtótájékoztatón bemutatták Solti Pétert is, aki – mint arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt – január 16-tól váltja Pölöskei Gábornét a Klebelsberg Központ (KK) elnöki székében. Palkovics szerint azért Soltira esett a választás, mert van intézményirányítási tapasztalata, és menedzserszemléletű.
Solti Péter bemutatkozásában arról beszélt, már több mint két éve dolgozik intézményirányítási és -finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztosként, a felsőoktatásbeli kancellária-rendszer kialakításával kapcsolatban kezdte meg a munkáját. Ugyanakkor tavaly óta a köznevelési rendszer átalakításával is elkezdett foglalkozni. Fontosnak nevezte, hogy a KK és az önkormányzatok kapcsolatát olyan irányba tereljék, hogy a települések javaslatait is figyelembe tudják venni a köznevelési rendszer hatékonyabb működéséhez.
