Felbujtóként több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kéri Portik Tamásra is a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblától a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás május 3-án kezdődő másodfokú tárgyalásán – tudta meg a Magyar Nemzet. Első fokon csak a mindkét ügyben elkövetőként bűnösnek ítélt Jozef Rohác kapott életfogytig tartó fegyházbüntetést. Ő a nem jogerős bírói döntés értelmében legkorábban 30 év múlva szabadulhat, majd azonnal örökre el kell hagynia Magyarországot.
Rohác volt az a bíróság szerint, aki 1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában lelőtte a Mercedesével egy piros lámpa előtt várakozó Fenyő Jánost, a Népszava című napilapot is magába foglaló Vico médiabirodalom tulajdonosát. Megbízója még ma is ismeretlen, pedig számos elméletet lehetett hallani arról, hogy ki és miért ölette meg Fenyőt. A névsorban ismert és kevésbé ismert bankárok, médiamogulok és más vállalkozók neve mellett pár alvilági alaké is megtalálható.
Az évek során több potenciális gyilkost is megnevezett a rendőrség; volt, akit a Balkánról hozattak haza, de a DNS-vizsgálat tisztázta őket. Végül csak Jozef Rohác és egy, a szlovákiai bandájához tartozó „katonája”, Ladislav T. ellen emelt vádat az ügyészség.
A bíróság azonban csak Rohác bűnösségét találta bizonyítottnak. Ladislav T.-t felmentették a Fenyő-gyilkosságban való részvétel vádja alól. Pedig a DNS-ét megtalálták azon a táskán, amellyel Rohác a fegyvert a tetthelyre vitte, valamint a kesztyűn is, amelyet a gyilkosság alatt viselt. Csakhogy a bíróság szerint csupa „nem szavahihető tanú” vallotta, hogy T.-nek köze volt a gyilkossághoz. Ő maga azzal védekezett, hogy a Fenyő-gyilkosság hetében mindennap részegre itta magát a barátaival. Bár ez az alibije utóbb hamisnak bizonyult, a bíróság úgy látta: a hamis alibi még nem bizonyítja a férfi bűnösségét.
A vádhatóság szerint azonban még sok más tény is igazolja T. bűnösségét, ezért – mivel az elsőfokú eljárás hiányosságait a táblabíróság másodfokon nem pótolhatja – indítványozták a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy helyezze hatályon kívül Ladislav T. felmentő ítéletét, és az ő bűnösségének megállapítása céljából rendeljenek el új elsőfokú eljárást.
Nem úgy Portik Tamás esetében, aki a vád szerint megrendelte Roháctól Boros József Károly, vagy ahogy ő magát nevezte, Boros Tamás meggyilkolását. Vele kapcsolatban az elsőfokú bíróság ítélete alapján azt nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy ismerte Rohác Boros meggyilkolására kidolgozott tervét, és tudta volna, hogy a merényletben vétlen emberek is áldozatul eshetnek.
Köztudomású: 1998. július 2-án néhány perccel déli 12 óra után egy napok óta ott parkoló kis Polski Fiatba rejtett, közel négy kilogramm TNT robbanóerejével azonos nagyságú pokolgép robbant fel Budapesten, az V. kerületi Aranykéz utcában. Egy közeli lakásból hozták működésbe távirányítással. A célpont a rendőrség szerint Boros Tamás volt. Rajta kívül még három vétlen járókelő halt meg, s több mint húszan szenvedtek könnyebb-súlyosabb sérüléseket.
Portik – akit nemrég jogerősen 15 év fegyházra ítélt a Fővárosi Ítélőtábla az ellene és két társa ellen a Prisztás József vállalkozó sérelmére 1996 novemberében szintén felbujtóként elkövetett emberölés miatt indult perben – azért kapott „csak” 13 évet az „Aranykéz utcai perben”, mert a bíróság szerint nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy tudott arról, hogyan kívánja Rohác kivégezni Borost. Egy tanú szerint Portik őrjöngött, amikor megtudta, hogyan végeztek az őt a rendőrségen „beáruló”, az alvilág illegális olajüzleteit leleplező riválisával.
Egy másik tanú szerint ideges volt, és azt mondta, „ezt elb sztuk”. A vádhatóság inkább ennek a tanúnak hisz, és azoknak, akik még azt állították, hogy tudta, mire készül Rohác. Sőt ő maga adott utasítást egy látványos erődemonstrációra – állítja az általa szavahihetőnek tartott tanúk vallomásaira hivatkozva fellebbezésében a fellebbviteli főügyészség –, hogy szétszéledjenek Boros emberei. A vádhatóság által hivatkozott szavahihető tanúk között van az egykor az alvilág bankárjának csúfolt Lakatos András, aki állítása szerint szem- és fültanúja volt, hogy Rohác dupla pénzt kért Portiktól, amiért Boros „föl lesz robbantva”. Egy másik szavahihető tanú a főrendőrök megvesztegetésével és adócsalással vádolt Vizoviczki László, aki szintén úgy tudta, Portik akart látványos kivégzést.
A vádhatóság szerint azért sem fogadható el, hogy Portik mit sem tudott a sok ember életét veszélyeztető megoldásról, mert nemcsak a megbízója volt Rohácnak, hanem a főnöke is. Kizárt, hogy ne tudta volna, mire készül Rohác – állítja az ügyészség.
Az egykori szlovák miniszterelnök, Vladimir Meciar bukása után, 1999-ben tárta fel Vladimir Mitro, az új kormány titokminisztere a szlovák titkosszolgálat (SIS) és az alvilág kapcsolatát, s hozta nyilvánosságra, hogy a SIS – vélhetően az orosz titkosszolgálat, az FSZB megbízását teljesítve – megpróbált zavart kelteni Csehországban és Magyarországon, hogy lassítsák a két ország észak-atlanti és uniós csatlakozását. Magyarországon Omega-művelet néven hajtottak végre robbantásokat. A Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti székháza elleni 1998. március 12-i merényletkísérlet után (a bejáratnál elhelyezett pokolgép nem lépett működésbe) négy nappal Torgyán József háza előtt robbant bomba, május 1-jén Szájer József XVI. kerületi lakása ajtajában, majd a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen. Meciar titkosszolgálatának vezetője, Ivan Lexa fenntartott akkoriban egy bűnözőkből szervezett kommandót, azzal végeztették el a titkosszolgálat piszkos ügyeit, mint például az akkoriban Meciar legfőbb politikai ellenlábasának számító Mihal Kovac államfő fiának elrablását. Számos adat utal arra, hogy ennek a kommandónak a tagja volt Rohác is. Ő a SIS-től kapott hat kilogramm robbanóanyagot a magyarországi műveletekhez. Ebből összesen két kilót használt el a politikusok és pártszékházak elleni támadáshoz. Az Aranykéz utcai pokolgéphez használt robbanóanyag is ebből a hatkilós tételből való. Nem tudni, miért, a nyomozás során a magyar hatóságok nem vizsgálták, nem a SIS adta-e az Aranykéz utcai robbantás ötletét Rohácnak; esetleg nem hajtott-e végre kettős megbízást a robbantással. Végül is lehet egyszerre igaz, hogy Portik meg akarta öletni Borost, és az, hogy a SIS felfordulást akart Budapesten. A robbantással mindkét megbízóját kiszolgálhatta. (MN)
