Gergényi befizeti a pénzbüntetést, de nem ért vele egyet

Megszületett a másodfokú ítélet a 2006-os rendőri vezetők perében.

Úgy találta a tábla katonai tanácsa, hogy – noha papíron más, a negyedrendű vádlott Mittó Gábor volt a helyszíni vezető – a tévészékháznál ténylegesen Gergényi volt a parancsnok, mivel a helyszínen személyesen adott utasításokat. Így őt terhelte a kialakult helyzetért a felelősség – hangzott el a szóbeli indoklás során, mely kitért arra is, hogy egy rendőr életveszélyesen megsérült az ostrom közben. A volt fővárosi rendőrfőkapitány tehát bűncselekményt követett el, annak is a bűntetti fokozatát. Ennek azért van jelentősége, mert ha csak vétségi fokozat valósult volna meg, az már elévült volna.

Így történt az elsőrendű vádlott, Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József esetében is – elévülést állapított meg a törvényszék, és ezzel az ítélőtábla is egyetértett. Mittó Gábor tévészékházi helyszínparancsnok parancs iránti engedetlenség miatt kiszabott elsőfokú megrovását szintén helybenhagyta a fellebbviteli testület.

Róla kiderült, a vádbeli események idején szorongásos személyiségzavartól szenvedett, amit enyhítő körülményként vettek figyelembe. 

Gergényi Péter ügyvédje, Gulyás Gábor a tárgyalóteremből kilépve közölte, nem tehetnek mást, mint hogy tudomásul veszik a jogerős ítéletet, de nem értenek vele egyet, továbbra is ragaszkodnak tudniillik ahhoz, hogy védence nem követett el bűncselekményt. Azt is elmondta, fontolgatják a Kúriához fordulás lehetőségét, de a pénzbüntetést – lévén jogerős – be fogja fizetni a volt főrendőr. Ellenkező esetben kétszáz nap szabadságvesztés lépne a helyébe.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19–21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot – Bene Lászlót, Gergényi Pétert és Dobozi Józsefet –, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet, és felfüggesztett szabadságvesztés vagy enyhébb szankció kiszabását indítványozta.

Az elsőfokú büntetőper két évig tartott. A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket, és védőikkel együtt felmentést kértek.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott, a többi vádlott esetében pedig jobbára bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás az Országháznál, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.

Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt rója a vádlottak terhére, hogy a székházhoz vezényelt rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. A budapesti főkapitány felelőssége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására.

A székházostromnál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetés, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben csak a visszaesők kaptak.

Az összecsapások a tévészékház ostromát követő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd 2006. október 23-án az ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánta a vádlottak felelősségre vonását, mert a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Mi több, az ilyen esetekben szerintük a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást.

###HIRDETES2###