Keresik az eltűnt egymilliárd felelőseit

Újra a nyomozó hatóság elé vinnék a fóti befektetés ügyét. Korábban a számvevőszék fordult az ügyészséghez.

A Pest Megyei Főügyészség tavaly nyáron bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást Fót köddé vált egymilliárd forintos befektetésével kapcsolatban, pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) december eleji jelentésében az állt, hogy a városban szabálytalanul kezelték a közvagyont. A helyi képviselő-testület ezt nem hagyná annyiban, ezért Vargha Nóra, az Együtt helyi önkormányzati képviselőjének javaslatára februárban újra megtárgyalják a büntetőfeljelentés, valamint a kártérítési, illetve munkaügyi perek indításának a lehetőségét. A fideszes polgármester felelőssége mellett megvizsgálnák a jegyzők és a könyvvizsgálók felelősségét is. Az erről szóló határozatot december közepén fogadták el a 11 fős képviselő-testület hat tagjának támogatásával.

Az ügy előzménye, hogy a fóti településvezetők az azóta csődbe ment Hungária Értékpapírra bízták a város egymilliárd forintos megtakarítását. A helyi képviselő-testület tőkevédett állampapír vásárlására adott felhatalmazást, a vezetők azonban olyan szerződéseket kötöttek a brókercéggel, amelyek sokkal kockázatosabb pénzügyi termékek megvételét is lehetővé tették. A Hungária Értékpapír végül csődbe ment, és miután nem állampapírt vettek a pénzből, a város csak futhat a pénze után. A helyi képviselők úgy becsülik, legfeljebb néhány tízmillió forintot tudnak majd visszaszerezni az egymilliárd forintos megtakarításból.

Az ügyben többen is feljelentést tettek, az ÁSZ pedig az ügyészséghez fordult, de a Pest Megyei Ügyészség szerint nem történt bűncselekmény. A nyomozás során azt állapították meg, hogy „az önkormányzatnál jelentkező vagyoni hátrány nem a befektetési szerződések megkötése, hanem a brókercég megtévesztő, szerződésszegő magatartása miatt keletkezett, amit az önkormányzat tisztségviselői az elvárható gondosság mellett sem láthattak előre”. Az Állami Számvevőszék szerint viszont olyan rendszer működött a városban, amely nem garantálta a közvagyon megfelelő kezelését, a Hungária Értékpapírnak pedig joga volt az állampapíron kívül más pénzügyi termékeket is vennie. Lapunk ezért a Pest Megyei Főügyészséghez fordult, hogy megtudjuk, miért jutottak teljesen eltérő következtetésre, mint a számvevőszéki ellenőrök. Ez azért különösen fontos kérdés, mert a törvény szövege szerint az ÁSZ jelentései nem támadhatók meg a bíróság vagy más hatóság előtt. Az ügyészség válaszában azt írta, hogy megvizsgáltak minden feltárt információt, azonban „az ÁSZ megállapításai büntetőjogi szempontból bűncselekmény elkövetésére utaló, egyértelmű adatot nem tartalmaztak”.

Bartos Sándor polgármester a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy ártatlannak tartja magát, álláspontja szerint ugyanis csak állampapír-vásárlásról állapodott meg a Hungária Értékpapírral. Szerinte a brókercég csalt, amikor a szerződéstől eltérően más pénzügyi termékeket is vásárolt. A későbbiekben feltehetően nem fordulhat elő, hogy elvész a város megtakarítása, az Állami Számvevőszék ugyanis a feltárt hiányosságok miatt több javaslatot is tett a polgármester és a jegyző felé, amelyek alapján intézkedési tervet kellett készíteni.

A képviselő-testület egyébként korábban egy független igazságügyi szakértőt is felkért, hogy kiderüljön, ki hibázott, amikor elveszett a város pénze. A Quaestor-ügyön is dolgozó tekintélyes szakértő 73 oldalas jelentése szerint a fóti városvezetés nem a költségvetési rendeletnek megfelelően fektette be a város egymilliárd forintos vagyonát. Álláspontja szerint a választott portfólió kifejezetten kockázatos volt, miután csak a vagyon felének befektetési módját határozták meg (állampapír), a másik felét bármilyen eszközbe befektethették.

Nem szavaznak

A Jobbik nem tudott annyi aláírást összegyűjteni Fóton, hogy kiírják a menekültek kitiltásáról szóló helyi népszavazást. Merkwart Krisztián jobbikos képviselő két kérdésben kérte volna ki a helyiek véleményét – az egyik az állandó, a másik az ideiglenes betelepítés tiltására kérdezett rá –, azonban egyikben sem sikerült összeszedni a referendum elrendeléséhez szükséges 1569 aláírást. A népszavazás okafogyottá is vált, ugyanis a déli határok lezárásával a menekült gyerekek sem jutnak Magyarországra. Most a csaknem húszezres városban elhelyezett kísérő nélküliek száma mindössze 30-40 fő. (L. T.)