Lázár: Százezerre csökkentjük a közfoglalkoztatottak számát

Negyvenmilliárdos program indul.

Negyvenmilliárdos program indul majd, hogy a munkaadókat arra ösztönözzék, hogy közfoglalkoztatottakat alkalmazzanak – jelentette be a kormányinfón Lázár János. A kormány terve ugyanis az, hogy az elkövetkező öt évben 100 ezerre csökkentsék a közfoglalkoztatottak számát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a 4-es metrót érintő OLAF-jelentésről is, az ügyet az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós esetének nevezve. Jelezte, a fővárosnak most hatvan napja van a dokumentum véleményezésére, és ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az OLAF által követelt 59 milliárd forintot.

A bevándorlás kérdésével indult a kormányinfó. Lázár János nagyon nagy áttörésnek nevezte az Európai Tanács máltai ülésén született döntést, ami az unió külső határainak védelmét tűzte ki célul. Ez pedig – mint mondta – éppen az, mint amit Magyarország már lassan egy éve javasolt. A határvédelem mellett a máltai döntés másik fontos eleme, hogy Líbiában létrejönnek olyan regisztrációs táborok, ahol már eldőlhet, hogy Európa fogadja-e azokat, akik be akarnak jönni.

Nemzetközi kitekintés után vissza Magyarországra. Lázár János részleteket árult el a korábban már bejelentett idegenrendészeti őrizet visszaállításáról. A tervek szerint csak akkor lehetne ezzel élni, ha el van rendelve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, ez egyébként jelenleg érvényben van itthon. Ha ilyen időszakban egy menedékkérő esetében nem született még jogerős döntés, hogy befogadjuk-e vagy sem, az érintettnek kötelezően a határon kell maradnia, ahol kialakítanak 200-300 fő elhelyezésére alkalmas konténereket. Ezzel pedig megszűnne az, hogy Magyarországon lényegében szabadon mozoghasson a menedékkérő.

Ehhez tartozik, hogy a kormány növeli a határon karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatását.

Jó megállapodást kötött Orbán Viktor – utalt Lázár János arra, amikor a miniszterelnök nemrég Szegedre látogatott. A miniszter megismételte, hogy Szegedből a kormány álláspontja szerint regionális központot kell kialakítani, ehhez járul hozzá a 70 milliárd forint értékben, fejlesztésekre megkötött szerződés. Lázár János végig úgy beszélt a találkozóról, hogy egyszer sem mondta ki Botka László nevét, aki nemcsak MSZP-s polgármester, de jelenleg az egyik lehetséges miniszterelnök-jelölt is.

A legfontosabb hírek között említette Lázár János, hogy megkapták az első emelt bért a munkavállalók, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedett. Azt is hozzátette, hogy mindemellett az adócsökkentés is zajlik.

Ezzel együtt tervezi a kormány, hogy a jelenleg nagyjából 216 ezres közfoglalkoztatotti létszámot a következő években 100 ezerre csökkentse. Erre készül egy terv is. Ennek keretében egy 40 milliárd forintos programot indítanak, hogy a munkaadók minél több közfoglalkoztatottat alkalmazzanak.

Az uniós forrásokról is szó volt, március végéig a kormány minden pályázatot kiírna. Ezzel együtt még az idén minimum 2200, de inkább 2700 milliárd forintot már ki is fizetnének.

Lázár János bejelentette azt is, hogy a kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak, a két intézmény egy új szülészeti-nőgyógyászati egységet hoz létre. Vállalták azt is, hogy az osztályon nem lesz sem abortusz, sem hálapénz.

Nem maradt ki a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése a 4-es metró beruházást érintő szabálytalanságokról. Lázár János az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügyeként hivatkozott rá. Felidézte, hogy 166 milliárd forint értékű szerződéseknél találtak szabálytalanságokat, és 59 milliárdot követelnek vissza.

A fővárosnak most 60 napja van, hogy reagáljon a dokumentumra, és ha a jelentést nem vitatja, akkor az 59 milliárdot vissza kell fizetni.

A miniszter lényegében nem reagált arra, hogy Gyurcsány Ferenc a hétvégi évértékelőjében Orbán Viktort bűnözőnek és betegnek nevezte. Lázár János ugyanis – mint mondta – elvesztette az érdeklődését a volt miniszterelnök beszédei iránt. Nem azért kapjuk az adófizetőktől a pénzt, hogy Gyurcsány Ferenc zagyvaságaival foglalkozzunk – mondta. 

A Heinekenre nyomást gyakorolni helyes döntés – erősítette meg korábbi bojkottfelhívását a miniszter, miután a cég által indított per miatt Romániában a magyar csíki sört lényegében sóval hintenék be. Lázár János szerint Románia az elmúlt években a magyar egyházakat, polgármestereket és szimbólumokat próbálta ellehetetleníteni, a mostani döntés pedig kifejezetten magyarellenes lépés Románia részéről. Igazságtalan és méltánytalan döntés – mondta, hozzátéve, hogy ezért össze kell fogni, és a per kezdeményezőjével szemben is fel kell lépni. A tájékoztatón az is kiderült, hogy Lázár János nem iszik sört, legalábbis nem emlékszik arra, hogy valaha ivott volna.

Hiba lenne, ha egy munkavállalót a véleménye miatt érne hátrány – így kommentálta Lázár János, hogy az Antall József Tudásközpontból elküldték Szert Boglárkát, miután egy vezetői értekezleten védelmébe vette egyik fiatalabb kollégáját, aki lájkolta az olimpiaellenes kezdeményezést. A miniszter elmondása szerint nem tudja, hogy pontosan mi történt ott, és neki nincs is lehetősége vizsgálatot indítani. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a Miniszterelnökség támogat ottani programokat. Ha legközelebb jön hozzám pénzért, meg fogom kérdezni, mi történt – fogalmazott Lázár az intézmény vezetőjével, Antall Péterrel kapcsolatban.

Hiába kapott kérdést Lázár János a korábban agrárdiplomataként dolgozó Kiss Szilárdhoz köthető vízumgyártásról, újat nem tudott mondani. Azt ismételte meg, hogy 2013-ban, vagyis majdnem négy éve készült az a jelentés, amelyből kiderült, hogy a moszkvai magyar konzulátuson több ezren jutottak hozzá schengeni vízumhoz tisztességtelenül. Akkor Martonyi János vezette a Külügyminisztériumot és azonnal eltávolította az érintett dolgozót.

Arra a kérdésre, hogyan lehet, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott Kiss Szilárdot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mégis alkalmazta, csak annyit mondott: biztos kiváló munkát végzett.

Hajrá – ezzel a szóval intézte el Lázár János, hogy az olimpiaellenes népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom párttá akar alakulni. Miután – mint fogalmazott – politikailag kezdő fiatalokról van szó, sok sikert kíván nekik.

A népszavazás kiírásáért kezdődött aláírásgyűjtést a miniszter ezúttal sem kommentálta. Azt mondta, hogy az lesz, amit az emberek akarnak.

Nem érezte problémásnak Lázár János, hogy Tállai András, az adóhatóság vezetője két olyan cégtől is kap pénzt, amely a honlapja szerint adótanácsadással foglalkozik. Megnézem pontosan, hogy miért kap onnan jövedelmet – mondta.

Óvatosan ugyan, de azt már bírálta, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa kapcsán indult perben új eljárás indul. Az eljárás elhúzódása aggodalomra ad okot – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy hat és fél év alatt sem derült ki az igazság. Szerinte ezért van az, hogy a magyar társadalom jó része elégedetlen a bíróságokkal.

Kérdésre azt is tudatta Lázár, hogy a gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvesbolthálózat ügyében keletkezett károk kormányzati átvállalásának kérdését, de elutasította azt. Korábban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése ugyanis azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseket. Azzal érveltek, hogy az állam sokkal hatékonyabban be tudná hajtani a pénzt. 

Lapunk kérdésére kiderült, Lázár János nem ért egyet Székely László ombudsmannal, aki bírálta azt a kormányzati tervet, hogy 2020-tól csak az mehessen egyetemre és főiskolára, akinek középfokú nyelvvizsgája van. Székely Lászlónak nincs igaza, hiszen elég időt biztosít a kormány a felkészülésre – mondta a miniszter. Szerinte fontos feltétel, hogy javuljon a felsőoktatás színvonala, a kormánynak pedig nem szabad innen visszalépnie.