Hatályon kívül helyezték a vörösiszap-ítéletet

Új eljárásra kötelezték a Veszprémi Törvényszéket, egy másik bírói tanácsnak kell lefolytatnia.

Hatályon kívül helyzete az első fokon meghozott, az összes vádlottat felmentő ítéletet a Győri Ítélőtábla a vörösiszapperben, és új eljárásra kötelezte a Veszprémi Törvényszéket, kikötve, hogy az eljárást egy másik bírói tanácsnak kell lefolytatnia. A tárgyalást soron kívül kell megkezdeni, határozott a táblabíróság, amelynek keretében új bizonyítási eljárást kell lefolytatni, s úgy, hogy minden esetben több bizonyíték mutasson egy irányba. Az ítélőtábla részletes útmutatást adott a Veszprémi Törvényszéknek, hogyan folytassa le az eljárást.

A kormány egyetért a táblával

A kormány szerint is szükség van új eljárásra a vörösiszapperben – tudatta hétfő délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményben az MTI-vel. Azt írják, az elsőfokú ítéletet felháborítónak tartották, ezért örülnek, hogy azt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság. A kormány úgy látja, az emberek számára sem volt elfogadható az az elsőfokú döntés, mely szerint nincsen felelőse Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának – szögezte le a KTK.

Hogy számoltak-e a vádlottak a számukra kedvezőtlen döntéssel, nem tudható, mindenesetre a tizenöt vádlott közül az elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója, valamint a másod-, harmad- és ötödrendű rendű és további vádlottak meg sem jelentek a tárgyaláson. Helyet foglalt a hallgatóság soraiban Morvai Krisztina EU parlamenti képviselő és Kepli Lajos (Jobbik), a parlamenti vörösiszap-bizottság vezetője, Tili Károly, Kolontár polgármestere és Bakonyi Árpád, az elsőrendű vádlott édesapja, a Mal egyik tulajdonosa. 

A Zólyomi Csilla vezette bírói tanács indoklásában ízekre szedte az első fokon eljáró bíró, Szabó Györgyi ítéletét. Rámutattak: a Veszprémi Törvényszék hibái helytelen bírói gyakorlathoz vezethetnek.

A felmentés pontos okát ki kell fejteni a jogi indoklásban, amit a törvényszék teljes körűen nem teljesített.

A jogi indoklás is hiányos volt, és általánosságokat tartalmaz.

Az ítélőtábla tanácsa szerint Szabó Györgyi döntését mindenre kiterjedően nem indokolta, nem volt követhető, hogy egyes következtetésekre milyen úton jutott el. A táblabíróság szerint ezek a hiányosságok a másodfokú eljárásban nem voltak kiküszöbölhetők.

Felderítetlenség, tényekből rossz tényekre való következtetések, indokolási kötelezettségek megsértése, csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekkel az ítélőtábla illette az elsőfokú indoklást. Rámutattak, hogy az indoklásból kimaradt, mit vett számba a törvényszéki tanács, mit mérlegelt, és döntési tevékenysége is ellenőrizhetetlen volt. Nem volt követhető, egyes bizonyítékokat miért értékelte az elsőfokú bíró hitelt érdemlőnek, másokat miért nem, márpedig az indoklásból ennek ki kellett volna derülnie. 

A táblabíróság kifogásolta azt is, hogy a bíróság előre nem tulajdoníthat egy-egy bizonyítéknak kisebb vagy nagyobb jelentőséget, és nem osztotta a törvényszéknek azt a gyakorlatát sem, hogy amikor ellentét volt a tanúk vagy a szakértők véleménye között, minden esetben a szakértőknek adott igazat. Teljesen hiányzott az indoklásból, hogy Bakonyi Zoltánon és további egy tanún kívül mire alapozza a felmentést

Szokatlannak minősítette a törvényszék, hogy a tanúk a nyomozás során tett vallomásukkal megegyező vallomást tettek a bíróságon is, idézett az ítélőtábla, ám a másod fokon eljáró bíróság számára az nem derült ki, hogy miért tett ilyen megállapítást a törvényszék. Ahogy az sem, mely vallomásokat fogadott el, és melyeket nem.

Zólyomi Csilla kitért arra is: a tisztességes eljárás stílusa nem sértheti az ügyfélegyenlőséget, nem kelthet olyan benyomást, hogy a bíró előre eldöntötte magában bizonyos dolgokat, nem sérthet senkit. Emlékezetes, hogy

az elsőfokú eljárás során és az ítélet indoklásában is egymást érték Fejes Péter ügyész munkáját és személyét érő sértő megjegyzések.

A tanúkihallgatás gyakorlatát is bírálat érte. Tanúként az hallgatható meg, akinek egy adott tényről tudomása lehet, ugyanakkor nem kérhető vélemény tőle a tényekről való következtetésekre, illetve vádlottak jellemzésére, jó színben való feltüntetésére.

A szakértők kirendelése során a vádhatóságnak számos kifogása volt. Aggályosnak tartotta a táblabíróság egyes szakértők felmentését, míg más esetekben nem biztosított a bíróság elegendő felkészülési időt a szakértőknek. A bíró nem biztosította több esetben sem az összefüggő szakértői vélemény előadásának lehetőségét sem, vagy elég időt a feltett kérdések megválaszolására. Az ítélőtábla hangsúlyozta: a szakértő személyes véleménye nem kérhető az eljárásban, ahogy feltevésekre adandó válaszok sem kérhetők tőle. Tanúként nem nyilatkozhattak volna a szakértők, fejtegetéseiket ki kellett volna rekeszteni a bizonyítási eljárásból. 

Ha a szakvélemény hiányos, homályos, önmagának ellentmondó, új szakértői vélemény keretében tisztázni kell. A szakértői véleményeket ütköztetni is lehet. Ha a vélemények ütköztetése nem vezet eredményre, akkor új szakértőt kell kirendelni.

A szakértők véleménye azonban követhetetlen volt, részben az „össze-vissza” történt kijelölésüknek köszönhetően.

– Nem lehet létrehozni szakértői csoportokat azért, hogy így spórolja meg a bíróság a mérlegelést az eltérő szakvélemények esetében – szögezte le a táblabíróság tanácsa.

A másodfokú tárgyalás során a fellebbviteli főügyész kifejtette: álláspontja szerint az elsőfokú bíróság több eljárási hibát vétett; tényekből további helytelen következtetéseket vont le; a vádlottakra vonatkozóan pedig felrótta, hogy a tragédia bekövetkezte utáni be nem avatkozásuk, illetve 30-90 perces késlekedésük végzetesnek bizonyult. Megemlítette továbbá azt is, hogy a vádlottak egyebek mellett a jó karbantartási kötelezettségüknek nem tettek eleget, nem építettek ki monitoring rendszert vagy védműveket.

Az új elsőfokú eljárásra vonatkozóan az ügyész szükségesnek tartotta Raisz Iván szakértő eljárásból való kizárását (mivel a szakértő korábban keretszerződést kötött a Mal Zrt.-vel); a tanúk vallomásának újbóli ismertetését; környezetvédelmi és egyéb területeken új szakértők bevonását; a parlamenti Kolontár-bizottság anyagának ismertetését.  

Tili Károly, kolontári polgármester ilyen ítéletre számított, ám mint mondta, a községben már belefáradtak az emberek az évek óta tartó bírósági eljárásba.

Kepli Lajos úgy fogalmazott: középmegoldás született, szerinte is ez volt a legreálisabb forgatókönyv, arra nem lehetett számítani, hogy elítélik a vádlottakat. –Jobban örültem volna, ha nem Veszprémben került volna sor az új első fokra, hiszen pár éve kollégái az év bírájának választották meg Szabó Györgyit. Mindenesetre bízom a bíróság pártatlanságában – fejtette ki aggodalmait Kepli.

2010. október 4-én a MAL Zrt. ajkai üzemében a X. számú vörösiszap kazetta fala átszakadt. A kiömlő hatalmas mennyiségű zagy elöntött több települést, kioltotta tíz ember életét és több száz milliárdos kárt okozott.

Egyszerű pertörténet

Ferenczy Tamás, az ítélőtábla szóvivője az ítélet után tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a táblabíróságnak nem volt mérlegelési jogköre, mert a Veszprémi Törvényszék – bár komoly bizonyítási munkát végzett – nem teljesítette teljes körűen indoklási kötelezettségét. Így az elsőfokú ítélet nem volt felülbíráltra alkalmas, ami kimeríti az úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési ok fogalmát. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke rámutatott: nem vizsgálódhatott tovább a táblabíróság az ügyben, s hatályon kívül kellett helyeznie az ítéletet. Kifejtette: bár a Veszprémi Törvényszék felsorolta, mire alapította ítéletét, az lényegében nem volt más, mint szimpla pertörténet, hiányzott mit, miért állapított meg, azt mi bizonyítja, más tényeket, mi cáfol. Hiányosak voltak a bíró következtetései is, nem ütköztetett különböző tanúvallomásokat, nem vetett össze eltérő bizonyítékokat, a szakvéleményekből levont következtetések, illetve a szakvélemények csoportosítása kaotikus volt, és egyáltalán nem lehetett követni, a törvényszék, mi alapján hozta meg a vádlottakat felmentő ítéletét.