Megtaláltuk a cellában eldugott telefont

A leendő börtönőrök Kőbányán mutatták meg, mit tanultak a januárban kezdődött képzésük során.

– Mindenhol fontos a szakmai alázat, de így is furcsa volt egy kicsit, hogy mindenre engedélyt kell kérni vagy jelentkezni, jelenteni kell – mondta egy másik tanuló, Kiss Anita, aki korábban ápolónőként dolgozott. Itt is az egészségügyi körleten, illetve új szóhasználattal élve részlegen fog dolgozni. Úgy látja, jó váltás az egészségügy után a büntetés-végrehajtás, mert tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik a jövője. A bv kötelékében lát esélyt fizetésének növekedésére is, míg az egészségügy szerinte „egy helyben toporog”. Egy harmadik leendő bv-felügyelő, Zakar Péter az államigazgatást cserélte fel a büntetés-végrehajtásra, az önkormányzatban nem találta meg a számítását. Mint mondta, nem tart a fogvatartottaktól, bízik benne, hogy minden olyan lesz majd, mint a tanfolyam során. Feladata a munkára kötelezett fogvatartottak felügyelete lesz.

Mialatt ezeket megtudtuk, leértünk a gyakorlótérre. Hihetetlen, de a hangszórókból hallatszó „bumsztaratta” zene, amelyre az alaki foglalkozásokat gyakorolják, harminc év alatt sem változott semmit – ettől kissé retró hangulatú is lett a látvány. Az alakulótéren a díszlépéstől a jobbra-balra fordulásig mutattak be néhány gyakorlatot a képzésben részt vevők. A masírozók között láttunk magas és alacsony, fiatal és őszes halántékú, tagbaszakadt és vékony hallgatót, mint ahogy festett hajú nőket vagy pocakos férfiakat is.

Aztán a tornacsarnokban azt lehetett nyomon követni, milyen fizikai állóképességre tehetnek szert a tanulók. Persze csupa izmos fiatal férfi húzódzkodott vagy csinálta a felüléseket. A követelmény: ötven fekvőtámasz egy perc alatt. Bemutatót is láthattunk, amelynek során különböző gyakorlatokkal illusztrálták, miként lehet elindulásra bírni egy „passzív ellenállást” tanúsító – vagyis egy helyben álló, mozdulni nem akaró – elítéltet. A kissé didaktikus bemutatón – „azonos oldali kézzel megfogjuk a kézhátfejét úgy, hogy derékszögben legyen a csuklója és a könyöke is” – lábujjhegyre kényszerültek a kicsavart kezű, rabokat megszemélyesítő tanulók.

Végül Juhász Csaba alezredes, biztonságtanár vezette az újságírókat az egyik oldalán üvegfalú mintazárkához, amellyel a valóságos körülményeket igyekeztek modellezni. Berendezését egy-egy emeletes ágy, szekrény, asztal, mosdókagyló és WC-csésze alkotta. Itt nemcsak azt gyakorolhatják a hallgatók, mit kell tenniük, ha rendkívüli esemény történik (amire egy börtönben azért jó esély van), hogyan kell törvényszerűen és gyorsan reagálni, hanem azt is, miként kell a rabok által előszeretettel rejtegetett tiltott tárgyak nyomára bukkanni.

– Furfangosak a fogvatartottak, munkatársaim csak tavaly 1759 tiltott mobilkészüléket találtak meg – utalt Orosz Zoltán a közelmúltban kipattant mobilrejtegetési botrányra. A látványcellában a bv munkatársai egyfajta játékot is szerveztek: bárki átkutathatta a zárkát tiltott tárgyak után. Lapunk munkatársa egy mobilkészülékre bukkant, amit egy preparált borotvahabos dobozban rejtettek el. Emellett előkerült még nyugtatótabletta, acéldrót és egy házilag készített tetováló „gép” is.