Szaharán túli migránsáradat jön?

Az eddigi észak-afrikai és közel-keleti területek után újabb zónákból indulhatnak el komoly embertömegek.

MNO
2017. 02. 17. 9:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Munkahelyek százmillióinak teremtése nélkül több 10 millió szubszaharai afrikai bevándorlóra számíthat Európa, ezért komoly fejlesztési programokat kell elindítani a régióban – jelentette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Afrika-kutatója pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.

Marsai Viktor közölte, az ENSZ adatai szerint a mai 1 milliárdos népesség néhány évtizeden belül 2 milliárdra, az évszázad végére pedig 4 milliárdra nő Afrikában. Az ott élők számára pedig a polgárháborúk, a nyomor és az aszályokat követő éhínségek miatt továbbra is komoly vonzerőt jelent Európa – tette hozzá a szakértő. Elmondta: elsősorban az arab tavasz nyomán összeomlott Líbia jelent kaput a fekete afrikai népesség számára Európa felé, előtte ugyanis az autokratikus rezsimek meg tudták akadályozni a migrációt. Ebben a helyzetben az unió próbál létrehozni egy működőképes kormányzatot Líbiában, illetve próbálja a líbiai partoknál feltartóztatni a migránsokat, és még ott lefolytatni a menekültügyi eljárást – mondta Marsai Viktor.

– A tervezett jogszabályváltozások paradigmaváltást jelentenek a migráció kezelésében, hiszen elfogadásuk esetén valamennyi menekültügyi eljárást a tranzitzónákban kellene lefolytatni – ezt már az Alapjogokért Központ igazgatója mondta pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szánthó Miklós hozzátette, a módosítások – például az idegenrendészeti őrizet bevezetése – lezárnák azokat a jogi kiskapukat és visszaélési lehetőségeket, amelyek eddig a migránsok rendelkezésére álltak. Kitért arra, hogy a jövőben nem a 18, hanem a 14 évesnél fiatalabbak részesülhetnének speciális eljárásban. Eddig sok felnőtt kiskorúnak vallotta magát – mutatott rá. Az elemző szerint ezek a rendelkezések nincsenek ellentétben az uniós joggal, csupán annak fundamentalista, úgynevezett politikailag korrekt értelmezésével. Ezért arra számítani lehet, hogy az emberi jogi bíróságon és az Európai Unió részéről eljárások indulhatnak a jogszabályváltozások miatt – mondta.

A migrációval kapcsolatban egy párhuzamra hívta fel a figyelmet a közrádióban Kovács Zoltán kormányszóvivő.

– Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amikor az Egyesült Államok a saját állampolgáraival szemben szigorú biztonsági intézkedéseket hoz, akkor elképzelhetetlen, hogy az illegális migránsokra ennél kevésbé szigorú szabályok vonatkozzanak – mondta a kormányszóvivő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, mielőtt interjút adott a CNN hírtelevíziónak. Felidézte: március közepétől-végétől az uniós állampolgároknak regisztrálniuk kell ki- és belépéskor a saját határaikon, amikor átlépik a schengeni övezetet. Hangsúlyozta: fel kell hívni a figyelmet „arra a kettős mércére és farizeus hozzáállásra”, „amit az elmúlt hat évben oly sokszor láttunk”. Megjegyezte: az, hogy megszületett a felismerés arról, hogy ez a kettős mérce jelen volt a politikában, „a kétoldalú kapcsolatokban segíthet”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.