A Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Patyi András számára az atomlobbi tollba mondta, hogy mit kell mondania, illetve a nukleáris lobbi betette a lábát az NVB-be, ha igazak azok az érvek, amely alapján kedd délután a választási bizottság a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdések elutasítására készül. Ezt mondta délelőtti parlamenti tájékoztatóján Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki úgy fogalmazott: várja, hogy kacsa-e az ügyben megjelent sajtóhír.
A Népszava számolt be a Patyi András bizottsági elnök által jegyzett határozattervezetekről, amelyek a különböző kérdéseket alapvetően két indokra hivatkozva utasítja el: a kérdések egyértelműségének hiányára, valamint a nemzetközi egyezménybe ütközésre. A lap szerint a testület minden valószínűség szerint megtagadja a Paks II. ügyében beadott, öt népszavazási kezdeményezés hitelesítését. A lap azt írta, a Patyi András által jegyzett határozattervezetekből kiderülhet: az illetékes választási szervek szó szerint használják a kormányzati retorikát, csak hogy mindenáron megakadályozzák a népszavazást az atomberuházás ügyében.
Azt a kérdést például, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?” – az NVB ma várhatóan azért nem fogja hitelesíteni, mert az az NVB-elnök szerint alkotmányosan „tiltott tárgykört érint”, valamint nem felel meg a „népszavazási egyértelműség követelményének”. Mindezt az NVB-elnök egy olyan hosszas, az atomenergia-ügy szakmai részleteit, sőt, még a paksi atomerőmű blokkjainak kapacitását, működését és megawatt-teljesítményét is elemző indokláscunamival igyekezne erősíteni, amelyből pusztán az válhat egyértelművé: vagy egy illetékes kormányzati szerv diktálta az NVB-határozattervezeteket, vagy hozzáférést engedélyeztek a dokumentum készítője számára olyan adatokhoz, amelyeket eddig titkosított a kabinet a paksi beruházást ügyében – írta a lap.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett szerint egyébként a paksi bővítés több okból is nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Például jelentősen növekedhet a terrorfenyegetettség a centralizációval, vagyis azzal, ha a magyar áramtermelés csaknem 60 százaléka egy helyszínen összpontosul. De a társelnök szerint az orosz függőség ugyanilyen kockázat, hiszen hosszú távon a gazdasági erőfölény akár politikai erőfölénnyé is alakulhat. Nemzetbiztonsági kockázatként említette továbbá a korrupciós kockázatot is, és szavai szerint a „korrupciós felár” egy ilyen beruházásnál akár 15 százalék is lehet. „A Fidesz-kormány az életéért küzd a paksi bővítéssel, mert a korrupciós pénzek nélkül nem tudják fenntartani a hatalmukat” – fogalmazott Szél Bernadett.
