Hosszú távon egyébként ez a betegeknek is jobb, hiszen minél több beavatkozást végeznek a szakorvosjelöltek, annál hamarabb szereznek rutint. Természetesen ilyenkor is a főorvos felelőssége a műtét, és neki is jelen kell lennie annak elvégzésénél. A kutatásból ehhez kapcsolódóan megtudtuk azt is: tízből kilenc orvos támogatja, hogy a szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a szakemberek.
Dénes Tamás szerint átláthatóbb egészségügyre volna szükség, ahol tudja a beteg, hogy akkor is megkaphatja a megfelelő szintű ellátást, ha nem fizet érte. Ehhez az kell, hogy mindenki tisztában legyen azzal, az adott kórház osztályán a magyar átlaghoz képest milyen a szövődmények és a halálozások száma. – A minőséget és a mennyiséget is mérni kellene, de amíg az orvosok a hálapénzért dolgoznak, addig ennek ellenérdekeltjei. Hiszen ha kórházi fertőzés miatt be kell zárni egy osztályt, hogy megfelelően fertőtleníthessék, akkor több műtét is kiesik. Ilyenkor pedig elesik az orvos a hálapénztől – mondta az elnök.
A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy érzékelhető ugyan a béremelés – három év alatt 194 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett átlagosan az orvosok bére –, de ez továbbra sem garantál biztos jövőképet, és a hálapénz sem fog ennek hatására kikopni. Dénes Tamás lapunknak arra a kérdésére, mekkora bér lenne elegendő ahhoz, hogy megszűnjön a hálapénz, úgy válaszolt: továbbra is úgy vélik, a rezidensek nettó alapbére 300 ezer forint, a szakorvosé 500 ezer, míg a főorvosé 700 ezer forint kell hogy legyen.
