Jelenleg az orvosok mindössze egy százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz természetes, öt százalékuk szerint morálisan elfogadható, 61 százalék azonban bár elutasítja magát a jelenséget, a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja – többek között ez derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) és a Szinapszis Kft. tegnap bemutatott közös kutatásából, melynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése és az orvostársadalom véleményének felmérése volt.
Pozitívum, hogy a felmérés alapján – bár még így is alacsony az arányuk – az elmúlt három évben nőtt a paraszolvenciát elutasítók száma. 2013-hoz képest ez 19 százalékról 33 százalékra emelkedett. Az orvosok közül a rezidensek kifejezetten magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt.
Januárban 907 magyar orvos töltötte ki a húszperces kérdőívet, a reprezentatív felmérésből pedig egy másik, egészen riasztó helyzet is kirajzolódni látszik. Az orvosok véleménye ugyanis jelentősen megváltozott az elmúlt három évben, és mára a hálapénzt nem a tényleges hála kifejezésének, hanem a megfelelő ellátás, előnyszerzés eszközének látják. A rezidensek 50 százaléka gondolja azt, hogy ez nem a köszönet kifejezésének eszköze. Az orvosok úgy vélik, ehelyett a félelem és a szolgáltatásvásárlás áll a háttérben. Érdekesség, hogy bár megváltozott a motiváció, úgy tűnik, az utóbbi három évben visszaesett a hálapénz összege és az azt adó betegek száma is. Vagyis a betegek félnek, hogy ha nem adnak pénzt, rosszabb ellátást kapnak, de egyre többen vannak, akik nem tehetik meg, hogy erre költsenek, vagy csak kevesebbet tudnak adni.
Mára az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de 60 százalékuk véli úgy, pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog eltűnni. Más eszközök bevezetésére is szükséges.
Az eseményen ezzel kapcsolatban Dénes Tamás, a Reszasz elnöke arról beszélt: egy ezt felszámoló stratégiára van szükség. A héten Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral is tárgyalnak, és hamarosan a hálapénz visszaszorítását célzó javaslatcsomagot nyújtanak be. Ebben többek között kitérnek a teljesítményalapú bérezés bevezetésére is. Mindez elsőre jól hangzik, de felvetődik a kérdés, így mekkora esélye marad a munkára a rezidenseknek vagy a kezdő szakorvosoknak. Ők ugyanis jelenleg is nehezen férnek hozzá a műtétekhez, hiszen több, főleg vidéki intézményben természetes, hogy a nehezebb, magasabb hálapénzzel kecsegtető beavatkozásokat a főorvos végzi. Dénes Tamás a Magyar Nemzetnek elmondta: úgy lehetne megoldani ezt a problémát, hogy a főorvosnak jobb támogatást biztosítanak akkor, ha asszisztálnak egy műtéthez, mint akkor, ha ők maguk végzik az operációt. Így az idősebb, tapasztaltabb szakorvosok/főorvosok motiváltabbak lesznek arra, hogy átengedjék a műtéteket, és csupán asszisztáljanak.
Hosszú távon egyébként ez a betegeknek is jobb, hiszen minél több beavatkozást végeznek a szakorvosjelöltek, annál hamarabb szereznek rutint. Természetesen ilyenkor is a főorvos felelőssége a műtét, és neki is jelen kell lennie annak elvégzésénél. A kutatásból ehhez kapcsolódóan megtudtuk azt is: tízből kilenc orvos támogatja, hogy a szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a szakemberek.
Dénes Tamás szerint átláthatóbb egészségügyre volna szükség, ahol tudja a beteg, hogy akkor is megkaphatja a megfelelő szintű ellátást, ha nem fizet érte. Ehhez az kell, hogy mindenki tisztában legyen azzal, az adott kórház osztályán a magyar átlaghoz képest milyen a szövődmények és a halálozások száma. – A minőséget és a mennyiséget is mérni kellene, de amíg az orvosok a hálapénzért dolgoznak, addig ennek ellenérdekeltjei. Hiszen ha kórházi fertőzés miatt be kell zárni egy osztályt, hogy megfelelően fertőtleníthessék, akkor több műtét is kiesik. Ilyenkor pedig elesik az orvos a hálapénztől – mondta az elnök.
A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy érzékelhető ugyan a béremelés – három év alatt 194 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett átlagosan az orvosok bére –, de ez továbbra sem garantál biztos jövőképet, és a hálapénz sem fog ennek hatására kikopni. Dénes Tamás lapunknak arra a kérdésére, mekkora bér lenne elegendő ahhoz, hogy megszűnjön a hálapénz, úgy válaszolt: továbbra is úgy vélik, a rezidensek nettó alapbére 300 ezer forint, a szakorvosé 500 ezer, míg a főorvosé 700 ezer forint kell hogy legyen.
