A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, valamint csaknem ötszáz védőnő fordult beadvánnyal az alapvető jogok biztosához, mivel vannak, akik lényegesen kevesebbet keresnek társaiknál. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint ugyanis az alapellátáshoz sorolt védőnők nem tartoznak a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá, így jövedelmük lényegesen kevesebb, mint a szakellátásban dolgozóké – derült ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményéből.
Kiderült, hogy a biztoshoz forduló diplomás védőnők – azonos tartalmú levelükben – részletes számításokkal mutatták be a szakellátásban és az alapellátásban dolgozók bére közötti különbséget és egyesével mutatták ki a fizetésüket. Ez alapján a pályakezdő védőnő fizetése alig haladja meg a minimálbér összegét, de a hosszabb ideje a pályán lévő védőnők fizetése – még a pótlékokkal együtt is – alig éri el a bruttó 161 ezer forintot, azaz a középfokú végzettségűek számára előírt garantált bérminimumot.
Székely László ombudsman a hozzá beérkezett beadványok alapján tájékoztatást kért az emberi erőforrások miniszterétől a védőnők bérhelyzetéről. Arra a kérdésre is választ vár, hogy tervezik-e jogszabály-módosítással vagy egyéb módon rendezni az alapellátásban dolgozó védőnők helyzetét, előmenetelét, juttatásait.
A hivatal közleményében kitért arra is: az alapjogi biztos hasonló tartalmú beadvány alapján korábban már vizsgálta a védőnők helyzetét, és akkor kiadott átfogó jelentésében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a védőnői ellátás finanszírozásáról szóló jogszabály módosítását.
Nem csak az ombudsman, az LMP közleményben hívta fel a figyelmet a védőnők eltérő fizetésére. Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kereseti adatai is mutatják, hogy hiába a két számjegyű béremelkedés, az átlagfizetések mögött óriási különbségek húzódnak meg, és a védőnőknél is súlyos bérfeszültség várható. Az alapellátásban dolgozó védőnők és a kórházban vagy a szakellátásban dolgozó védőnők fizetése között ugyanis hamarosan 50-60 ezer forint különbség lesz.
A pénzügyi-biztosítási és az infokommunikációs szektorban dolgozók egyébként átlagosan négyszer többet keresnek, mint a legalulfizetettebb szociális dolgozók. Szél Bernadett szerint a védőnők nem éreznek semmit a béremelkedésből, az LMP ezért javaslatot nyújt be a bérrendezésére, mely szerint az egészségügyi szakdolgozói bértáblát a védőnőkre is ki kellene terjeszteni. A frakcióvezető úgy véli, új bértáblára és bérkiegészítési rendszerre van szükség. – A védőnők bérkiegészítésére szánt 2 milliárd forint csupán pár ezer forinttal növelte csak a bérüket – közölte Szél Bernadett.
Tavaly nyár óta több alkalommal is napirend volt a védőnők bérrendezése, ahogy arról korábban már beszámoltunk, júniusban óriási felháborodást keltett, hogy legalább 60 ezer forinttal lesz alacsonyabb a védőnők kezdő fizetése, mint az egészségügyi szakdolgozóké, mivel az ígéretekkel ellentétben első körben nem érintette őket a kormány 100 milliárdos egészségügyi béremelése. Majd őket is bevonták, de közben kiderült, hogy sokan mégsem kapták meg a nekik járó pénzt, csupán annak töredékét, volt, hogy mindössze 12 százalékát. Végül egy kormányrendelet-módosítással ezt is orvosolta a kormány, miután a probléma óriási sajtóvisszhangot kapott.
Egyre kevesebb védőnő
A KSH szerint 2000-ben még 4500 területi védőnői állás volt az országban, 2005-től ez a szám már csak 4000 körül mozog. Az állások csökkenésének oka lehet, hogy szinte soha nem sikerült betölteni őket, 3-500 mindig üresen maradt. A helyzet azonban az állások számának csökkentésével sem javult, az elmúlt tíz évben ugyanis a KSH szerint minden évben körülbelül 3700 területi védőnő dolgozott az országban. (K.Sz.)
