A franciák, az olaszok és a spanyolok is rosszabbul beszélnek angolul, mint a magyarok. Erre a következtetésre jutott az Education First nevű nemzetközi nyelvoktató cég, ami az angol nyelv ismeretének szintje szerint osztályozza a világ országait. Magyarország a 2016-os felmérés eredménye szerint a 18. helyen áll a 72 országot tartalmazó listán, amelyen 26 európai állam szerepel. Utóbbiak körében hazánk a 15. helyre került. A környező országok lakói közül a románok és a szlovákok mögöttünk vannak, a csehek és a lengyelek pedig megelőznek bennünket angoltudás tekintetében. Magyarország korábban ennél sokkal jobb helyen is állt az Education First listáján. Ugyanis 2012-ben a 8., következő évben a 9., 2014-ben a 17. helyre soroltak bennünket, 2015-ben viszont csak 21.-ek voltunk. Ehhez azért azt is hozzá kell tenni, hogy a korábbi években minden alkalommal 72-nél kevesebb ország vett részt a felmérésben. A legfrissebb adatok szerint egyébként a magyar felnőttek angolnyelvtudása illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, mely szerint a nők némileg többen beszélik a nyelvet, mint a férfiak. A kutatás alapján a 18–25 éves korosztály rendelkezik a legerősebb angoltudással világszerte.
A lista élén ugyanaz a néhány ország, Hollandia, Dánia és Svédország szokta váltani egymást. Tavaly Hollandia került az élre, Dániát megelőzve. Mögöttük pedig a 2014-es lista első helyezettje, Svédország foglal helyet. Az európai országok közül Norvégia és Finnország van még bent az első ötben, de jónak nevezhető a luxemburgi, az osztrák és a német felnőttek angoltudása is. Ezeket az államokat Lengyelország, Belgium és Malajzia követi a rangsorban.
A sereghajtó európai országok közé Ukrajna, Törökország és Azerbajdzsán tartozik, de a magyarokénál rosszabb az angoltudása a spanyol, a bosnyák, az olasz, a francia és az orosz felnőtteknek. A nem európai államok közül Szingapúr áll a legelőkelőbb, 6. helyen a listán, míg a sor végére Laosz, Líbia és Irak került.
Az idegennyelvtudást mérő felmérések rendszeresen készülnek, de ezek módszertana jelentősen eltérhet, így az eredményekben is lehetnek különbségek. A lista élén és végén általában minden kutatóintézetnél ugyanazok az országok állnak, de Magyarország tekintetében már jelentősek lehetnek az eltérések. Így fordulhat elő, hogy hazánk polgárainak a nyelvtudása egyik hónapban a régiós átlag fölött van, a másikban pedig a legrosszabbak között. Ezért nehéz pontosan elhelyezni a tényleges tudás szintjét. Mindenesetre az talán elmondható, hogy a bécsi Mariahilferstrasse üzleteiben kézzel-lábbal mutogató, magyar nyelven fennhangon, szótagolva magyarázó hazánkfia már a múlté. Nem mintha soha nem lehetne vele találkozni, de mára azért már változott a magyar felnőtt lakosság angoltudása.
