Kerítésre jut pénz, bódékra nem

Újabb tízmilliárdok mennek el közbeszerzés nélkül a déli határzárra.

Megint több tízmilliárd forint értékben adott felmentést a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága a belügyminiszternek és a tárcának közbeszerzés nélküli vásárlásokra a déli határ védelmével kapcsolatban. Ebben a legnagyobb rész, mintegy 26 milliárd forint a déli határon épülő második kerítés költsége. Ám azt nem támogatta a kormánypárti többség, hogy ennél lényegesen kisebb összeget a határt védő rendőrök és katonák méltatlan munkakörülményeinek javítására fordítsanak – mondta lapunknak az ülés után a szocialista Harangozó Tamás. A bizottsági alelnök úgy fogalmazott, az összetákolt magaslesek, bódék és bádogkunyhók cseréje ezek szerint nem fér bele a 26 milliárdos keretbe, amit elképesztőnek nevezett. Emlékeztetett, 2014 óta már több mint 100 milliárd forintról adott a bizottság közbeszerzés alóli mentesítést, de ezekkel eddig nem számoltak el.

Az ülésen Kontrát Károly belügyi államtitkár azt ígérte, a hónap végéig benyújtják az erről szóló beszámolót.

„Az összes létező kiskaput be kell zárni, hogy csak az léphessen Magyarország és az Európai Unió területére, akinek megvan hozzá a jogalapja. A határőrizeti területen lefolytatott eljárások szigorításával épp ez a cél” – jelentette ki Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület ülése után.

Az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében négy törvény módosul. A már a Ház előtt lévő javaslat szerint válsághelyzet idején a migránsoknak az országhatárnál kialakított, két-háromszáz fős konténertelepeken kell maradniuk addig, amíg kérelmüket jogerősen el nem bírálják.

Kósa Lajos szerint a törvényjavaslat betartja a schengeni és a dublini egyezményt, és kizár minden visszaélést. Jelenleg ha valaki menekültkérelmet ad be a tranzitzónában, de ügyében huszonnyolc nap alatt nem születik jogerős döntés, akkor az ország belsejébe irányítják egy nyílt táborba, ahonnan jó eséllyel továbbutazik Nyugat-Európába. Ezek az emberek sokszor hamis személyi adatokat diktálnak be, hogy így húzzák el az eljárást – tette hozzá.

Egyelőre nem tudni, hogy az idegenrendészeti őrizet visszaállítása nyomán hol és milyen konténertáborok épülnek majd, de a fideszes politikus megjegyezte, hogy ezek szükség esetén akár ezer ember befogadására is alkalmasak lesznek. Úgy tudjuk, hogy a déli határon nem létesítenek új táborokat, hanem a jelenlegi tranzitzónák kapacitását bővítik.

A bizottsági ülésen egyébként éles vita bontakozott ki a tervezett intézkedésről. Harangozó Tamás azzal érvelt, hogy ezek több uniós előírást sértenek, bár érti a szándékot. Erre Kósa Lajos azzal válaszolt, hogy semmi nem jó az MSZP-nek, ha van rajtuk sapka, azért, ha nincs, akkor meg azért támadják a kormányt. A fideszes bizottsági elnök azt is mondta, hogy ez valójában nem is idegenrendészeti őrizet lesz, csak hasonlít hozzá, hiszen a migránsok jogilag nem lépnek be az ország területére, ráadásul a zónát Szerbia felé bármikor elhagyhatják. (Orbán Viktor és több más kormánypárti politikus is idegenrendészeti őrizetről beszélt a parlamentben.)

Ahogy ezt a javaslatot, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását is támogatta a bizottság többsége. Azt a szocialista kezdeményezést ugyanakkor elvetették, hogy a válsághelyzet ne az egész országra, hanem csak a déli megyékre terjedjen ki. Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a déli és a keleti mellett a nyugati határon is fokozódik a migrációs nyomás, Ausztria ugyanis nem a visszatoloncolás országok közötti egyezményében meghatározottak alapján jár el, hanem a zöldhatáron át próbálja meg Magyarország területére visszaküldeni a migránsokat.

„Az ötvenezret is meghaladja azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akiket Nyugat-Európából vissza akartak küldeni Magyarországra. Idén is már több ezer ilyen megkeresés érkezett. Csak Svédországból négyezer embert akarnak visszaküldeni arra hivatkozva, hogy itt léptek először az EU területére” – mondta az ülésen Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója. Mint fogalmazott, „ezt mi vitatjuk”, hiszen ők először Görögországban léptek az EU területére, és a bolgár hatóságok is rögzítették adataikat, így Magyarország nem fogadja vissza őket.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány pedig arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben Ausztria összesen nyolcvan embert irányított volna vissza Magyarországra. A Frontex kockázatelemzéséből idézve azt mondta, Görögországban hatvanezer, Szerbiában becslések szerint tíz-tizenkétezer illegális migráns van. A magyar–szerb határ rövid távon még biztosan „fertőzött marad”, és Horvátország felé tolódhat a migráció – mondta.

Nem vette napirendre a bizottság kormánypárti többsége a bőnyi rendőrgyilkosság ügyét, a Terrorelhárító Központnál felvetődött hűtlen kezelés gyanúját, valamint a déli határon történt ételmérgezés kérdését, amelyekről Harangozó Tamás szeretett volna beszélni. Az ügyeket várhatóan még márciusban tárgyalja a testület.