Orwelli világ vár ránk, amennyiben a tervezett formában hatályba lép az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagja. Már a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.
A tárca a készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyűjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul”.
Joggal vetődik fel a kérdés: miért, eddig nem így volt? Választ azonban a salátatörvény tervezete erre a kérdésre nem ad. Ahogy arra sem, mikor, hogyan és kikkel szemben alkalmazzák majd az előkészítő eljárásnak nevezett, szintén új intézményt.
A törvényjavaslat szerint ugyanis büntetőeljárás – fő szabályként – továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul. Az új büntetőeljárási kódex azonban „a büntetőeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek a célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” – mutat rá a tervezet.
Egy névtelenséget kérő gyakorló ügyvéd szerint az előterjesztés szövegéből akár az is következhet, hogy ha valaki vásárol egy autót, másnap titkos nyomozás indul ellene, tisztázandó, hogy vajon törvényes forrásból származik-e az ára, vagy sem.
Ez olvasható ki a törvényjavaslat kidolgozóinak laikusok által kissé talán nehezen követhető tervezetéből is. Ők ezt így fogalmazták meg: „Az új törvény ezen megoldása lehetőséget teremt az eddig kizárólag a nyomozásra feljogosított szervek által és a rájuk vonatkozó törvények alapján a bűncselekmények gyanújának megállapítása előtt végezhető felderítésre, ezzel a valós idejű büntetőeljárás folytatására ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket.”