A Matolcsy György által előadott, kémhistóriába illő történetről egyébként rajta kívül senki nem tudott. Egybehangzóan állították a titkosszolgálatok és a Belügyminisztérium illetékesei a nemzetbiztonsági bizottság előtt, hogy – mint az elmúlt években számtalanszor – előfordultak a forint elleni spekulációk; hogy spekulánsok a magyar állampapírokat és nagyobb magyar cégek részvényeit támadták. Évente, másfél évente történnek ilyenek, de nemcsak Magyarországon, hanem a térség más országaiban is. De – közölték – olyasmit, amiről a jegybankelnök beszélt, hogy tudniillik a támadásoknak politikai indíttatása, például a kormány megbuktatása lett volna a céljuk, a szolgálatok még egyszer sem tapasztaltak. És ilyen ügyben feljelentés sem érkezett a hatóságokhoz.
Aznap, amikor Matolcsy megtette bejelentését, a Népszava megkereste az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét. A jegybankelnök leírásából ugyanis egyértelműen az derült ki, hogy a támadást szerinte onnan szervezték. Közleményben reagáltak az MNB-elnök állításaira: „Magyarország és az Egyesült Államok partnerek és NATO-szövetségesek. Az Egyesült Államok nem kísérelte meg a magyar kormány megdöntését 2014-ben vagy bármikor máskor, s nem találjuk hihetőnek, hogy bármely más NATO-tagállam erre kísérletet tett volna” – válaszolta a lapnak Richard Damstra, a nagykövetség szóvivője. „Matolcsy úr kijelentései egyszerűen hiteltelenek” – tette hozzá a sajtóattasé.
