Mészáros Lőrinc kartonból a parlamentben

Az egykor volt gázszerelő életnagyságú bábujával hívta fel a figyelmet Orbán Viktor és a felcsúti polgármester kapcsolatára a Jobbik.

A milliárdos felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc életnagyságú, kezében egy stróman feliratú táblát tartó, kartonból készült figurájával lépett fel ma a Jobbik a parlamentben. Az ellenzéki képviselők az ülésterem padsorai előtt állították fel az egykori gázszerelőt ábrázoló bábut akkor, amikor Gyöngyösi Márton éppen Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor kapcsolatát firtatta. Az ülést vezető Jakab István, meglátva a sajátságos figyelemfelhívó eszközt, néhány másodpercre felfüggesztette a munkát, míg a teremszolgálat a kartonfigurát kivitte a teremből.

Mészáros Lőrinc egyébként több jobbikos képviselő felszólalásakor is szóba került, Vona Gábor pártelnök is vele kapcsolatban csörtézett napirend előtt Tuzson Bence kommunikációs államtitkárral. A Jobbik vezetője arról beszélt, hogy mióta a Fidesz van kormányon, megszűnt a szervezett alvilág, mert a kabinet politikai maffiát hozott létre, így nincs terük a bűnözőknek. Új feudalizmust emlegetett kis gömböcökkel és döbrögikkel, ennek szimbólumaként pedig Mészáros Lőrincet, – ahogy fogalmazott – a magyar csodát nevezte meg. A felcsúti polgármester, vagy miként szerinte a köznyelvben hívják, „Pénztáros Lőrinc” ugyanis tíz év alatt húszmillióról húszmilliárd forintra növelte a bevételeit. Az egyik ismert élelmiszerlánc gyorsan ismertté vált reklámjának szereplőjére utalva Vona Gábor azt mondta, hogy „Kasszás Erzsinek” 8333 évig kellene dolgoznia, hogy Mészáros Lőrinc bevételét elérje.

Válaszában Tuzson Bence először cinikusan megköszönte a szervezett bűnözés felszámolására vonatkozó mondatokat, és a rendőrök munkáját kezdte dicsérni. Az államtitkár ezután viszont azt firtatta, hogy vajon a Jobbik kinek az érdekében szólal fel az Országgyűlésben, hiszen szerinte a szavazóikat elárulták. Ismét – konkrétumok említése nélkül – azt emlegette, hogy a párt barátokat és rokonokat támogat, a Jobbiknak csak a hatalom és a pénz a fontos.

Nemcsak a Jobbik élt a Kövér László házelnök által többnyire büntetéssel szankcionált molinók és performanszok eszközével, hanem az LMP is. Miközben Schmuck Erzsébet a fővárosban megőrzendő zöldterületek fontosságáról beszélt, képviselőtársai a Dagály strand, az Orczy kert és a Hajógyári-sziget képeit mutatták fel. A képek bemutatták a fák kivágása előtti és utáni állapotot.

Eközben a kormánypárti sajtó után a Fidesz is Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével kezdett foglalkozni, szintén az Országgyűlésben. Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője a napirend előtti felszólalásában emlékeztetett a szegedi, egyébként hét éve zajló Szeviép-ügyre, amelynek lényege, hogy az elsősorban építéssel foglalkozó cég 2010-ben elrendelt felszámolásakor 379 kisvállalkozónak tartozott összesen 11 milliárd forinttal. Jelenleg büntetőeljárás zajlik a cégvezetők ellen, velük kapcsolatban mondta Kósa Lajos – egyébként a nemrég lezajlott bírósági tárgyalásról tudósító kormánypárti Origo cikkét szinte szó szerint idézve –, hogy több szállal kötődnek a szocialistákhoz, így Botka László polgármesterhez, illetve kiemelten Ujhelyi Istvánhoz. Azt is hangsúlyozta, hogy a pórul járt alvállalkozókat képviselő Szabó Bálint szerint az eltűnt milliárdok az MSZP kasszájában végezték, ezt szerinte tényekkel is alátámasztotta.

Habár a parlamenti ülésen a szocialisták nem tudtak reagálni az elhangzottakra, közleményben azt fejtették ki, hogy a Fidesz fél Botka Lászlótól, ezért ráállították a „Habony-médiát”. Magyarázatuk szerint egyébként a valóság az, hogy a Szeviép fideszes botránytörténet. „A megszűnt cég tulajdonosának üzleti partnere a Fidesz korábbi gazdasági alpolgármestere, Tímár László volt, a cég másik vezetője a felszámolás után egy fideszes oligarchának lett a tanácsadója” – írták.

„Még márciusban” – röviden ezzel válaszolt Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet a parlament elé a civilekkel kapcsolatos kormánypárti javaslat. Ennek lényege, hogy egy meghatározott összeg, várhatóan néhány millió forint fölötti külföldi támogatás esetén arra köteleznék a civil szervezeteket, hogy hozzák nyilvánosságra, kik a végső támogatóik, milyen összeget és milyen céllal kapnak tőlük. A múlt héten a Reutersnek két, az „ügyre rálátó forrás” azt mondta, hogy a kormány nagyon siet a javaslattal, és már ezen a héten benyújtják az Országgyűlésnek. Úgy tudjuk azonban, hogy a sietség mégsem olyan nagy, mivel várhatóan nem sürgősséggel, hanem normál menetrendben tárgyalhatja majd a parlament az előterjesztést.

A kormány még január elején indított nyílt háborút a civil szervezetek egy része, elsősorban „a Soros-birodalom álciviljei” ellen, és Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke meg is nevezett több szervezetet – Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, Transparency International –, amelyet szerinte vissza kell szorítani Magyarországon. Csakhogy a célkeresztbe került civil szervezetek folyamatosan közzéteszik honlapjukon, kitől és mennyi pénzt kaptak külföldről, így egyelőre nem látni, mi a civilekkel kapcsolatban készülő előterjesztés valódi célja.