– Feleségemmel közösen vetettük fel a Miniszterelnökségnél, hogy szeretnénk megmenteni a Károlyi-hagyatékot és -kastélyt. Akkor azt válaszolták, hogy kapunk ehhez segítséget, de a pontos részletekbe nem avattak be minket – mondta a Magyar Nemzetnek Károlyi László gróf, akit a fóti kastély és a körülötte elterülő többhektáros terület sorsáról kérdeztünk. Elmondása szerint a sajtóból értesültek arról is, hogy a kormány kiüríti a kastélypark gyermekvárosként ismertté vált részét. Czibere Károly ugyanis idén januárban bejelentette, hogy két éven belül Hatvanba kerül át a 24 férőhelyes, tartósan beteg, fogyatékkal élő vagy három évnél fiatalabb gyerekeket gondozó részleg, míg Zalaegerszegre és Kalocsára helyezik a speciális gondozást nyújtó osztályt.
– Nem mi kértük a terület kiürítését, mi csak át akartuk adni az utókornak azt a nemzeti kincset, ami a családunké volt. Terveink szerint a kastélyban múzeum jönne létre, a Károlyiak mellett pedig a határon túliak – így a székelyek, csángók – bemutatásával foglalkozó rész is helyet kapna – fogalmazott a gróf. Állítása szerint a felújításra költhető 500 millió forintnyi állami támogatást már megítélték nekik, de a sok papírmunka miatt egyelőre nem férnek hozzá. Károlyi László és felesége egyébként jelenleg is a kastély egy részében lakik, ettől az épülettől pedig teljesen függetlenül működik a gyermekeket ellátó rész.
– Szó sincs arról, hogy Mészáros Lőrinc vagy bárki más kezébe kerülne a kastély. Az épületen belüli felújítási munkák a mi terveink alapján haladnak. Eddig még csak az egyik emelet terveit hagyták jóvá, ez a szint a berendezéssel együtt várhatóan már áprilisban készen lesz – mondta Károlyi László. A gróf kiemelte, hogy a kastély körüli park területén olyan idős személyek is élnek, akik korábban a gyermekváros dolgozói voltak. Ők gyakran 70-80 éves emberek, egyfajta szolgálati lakásként kapták még a rendszerváltás előtt a lakásukat. – Semmiképpen sem szeretném, ha ezeknek az embereknek költözniük kellene, de úgy tudom, nem is kell majd elhagyniuk az otthonukat – mondta.
Lapunk információi szerint egyébként a kilakoltatás nem is lenne egyszerű. A területen élő több tucat lakóval ugyanis korábban olyan lakhatási szerződést kötöttek, amelyben kikötötték: költöztetés esetén néhány kilométeres körzeten belül kell cserelakást biztosítani, amelynek ráadásul hasonló tulajdonságokkal kell bírnia.
Károlyi László arról is beszélt, hogy már alig élnek a kastélypark területén gondozottak, a speciális és különleges igényű gyerekek átköltöztetését pedig nem ők kezdeményezték. A gróf és felesége az elmúlt évtizedekben rendszeresen támogatta az árvákat, több alapítványon keresztül is segítettek rajtuk. Állítása szerint amikor a Czibere-féle sajtótájékoztató után a gyerekek sorsáról érdeklődött, mindenhonnan azt az ígéretet kapta, hogy megfelelő körülmények közé kerülnek majd.
A lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakértők szerint azonban éppen a költözéssel lehet gond, ez ugyanis komoly megrázkódtatást jelenthet nekik. A gyermekvárosként ismertté vált területen ugyanis speciális, valamint különleges nevelési igényű gyerekek élnek, akiket sokkal jobban megvisel a változás.
– A gyerek nem áru, hogy csak áttegyük egyik helyről a másikra – fakadt ki egy korábbi kuratóriumi ülésen Appel György, a Fóti Gyermekközpont Növendékeiért Alapítvány elnöke. Szerinte a döntés teljesen átgondolatlan, a különleges nevelést igénylő osztályon ugyanis olyan beteg, fogyatékossággal élő, végtaghiányos vagy szervátültetett gyerekeket is nevelnek, akik sokkal jobban kötődnek környezetükhöz és nevelőikhez is. – A kormány azzal indokolta a döntést, hogy a korszerűtlen, nagy intézmények helyett lakásotthonokba helyezik át a gyerekeket. Ez a törekvés teljesen rendjén is van, csak az a gond, hogy a kastélyban egyáltalán nincsenek gyerekek, ők ugyanis már speciális igényekhez szabott, családiház-szerű lakásokban élnek a kastély mellett – fogalmazott az elnök. Tömegnevelésről tehát szó sincs. Hasonlóan látja a helyzetet Molnár László gyermekvédelmi szakember, aki szerint teljesen irreális azt várni a nevelőktől, hogy átköltözzenek az ország másik részébe. Budapest környékén ráadásul hiány van jól képzett szakemberekből, ennek megfelelően szinte biztos, hogy találnak közelebb is állást, a gyerekeknek pedig új nevelőket kell majd megszokniuk. – A gyerekek egészségügyi ellátása is veszélybe kerül, miután leendő otthonuk messzebb lesz a legjobb ellátást nyújtó budapesti intézményektől. Ezeknek a gyerekeknek rendszeresen kell orvoshoz, kontrollvizsgálatra járniuk. Mindenféle pontos terv nélkül, rapid módon döntöttek a kiürítésről, az érintettekkel pedig egyáltalán nem egyeztettek – fogalmazott Molnár László.
