A következő egy évben nem nyúl sem a választási eljárási, sem a választójogi törvényhez a Fidesz, mivel az utóbbi időszakban tartott ötpárti egyeztetéseken nem sikerült megszerezni az ellenzéki támogatást két javaslatukhoz – mondta Kósa Lajos. Mint fogalmazott, a választási eljárási törvény egyeztetését ezzel lezártnak tekintik, ellenzéki támogatás hiányában nem is nyújtják be a kétharmados többséget igénylő változtatást, a következő időszak ezzel kapcsolatos egyeztetésein pedig nem vesznek részt.
A Fidesz két javaslatot szeretett volna átvinni még a választások előtt. Az egyik a külhoniak levélben szavazását könnyítette volna. A párt frakcióvezetője ennek kapcsán azzal érvelt, hogy a külföldön élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok esetében bonyolult volt az eddigi adategyeztetési eljárás. (A külhoniak levélben szavazhatnak, a voksukat tartalmazó borítékot egy másik borítékba kell tenni, amelyben az azonosításukhoz szükséges adatok szerepelnek. Ha az adatok egyeznek a hazai nyilvántartással, a szavazatot tartalmazó borítékot külön kezelik és bontják fel, hogy a szavazás titkossága ne sérüljön.) Kósa Lajos emlékeztetett arra, hogy a 2014-es választáson a levélszavazatok csaknem húsz százaléka érvénytelen volt, mert az adatok nem egyeztek. Példaként említette, hogy az anyja neve kategóriát sok helyen nem a leánykori névként tartják nyilván, mint itthon, hanem az éppen aktuális – mondjuk férjezett – névként adják meg. Ugyanígy a közterület jellegénél az út, utca, tér megadása is eltér egyes országokban, ami szintén sok esetben érvénytelenséget okozott.
Noha a felmérések szerint a határon túliak nagy többsége a Fideszt támogatja, épp fordított a helyzet a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarokkal, akik csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak. Emiatt sokan nem is regisztrálnak a külképviseleti névjegyzékbe, hiszen akár több száz kilométert is kell utazniuk, hogy a voksukat leadják. Korábban több ellenzéki párt, például a Jobbik is a levélszavazás kiterjesztését akarta elérni erre a körre, csakhogy ezt a Fidesz nem támogatja. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy a külföldön dolgozók esetében 1990 óta nem lehetséges a levélben szavazás, és szerinte jó, ha a választási rendszer „stabil”.
Mindez azt is jelenti, hogy a jövő évi választáson a külföldön dolgozó magyaroknak ugyanolyan nehezített pályával kell megküzdeniük, ahogy eddig. Arra a felvetésre pedig, hogy a levélben szavazás könnyítése nyilván a Fidesznek hozna pluszmandátumokat, Kósa Lajos azt mondta, a kettős állampolgársági 2004-es népszavazás óta az MSZP és Gyurcsány Ferenc a legtöbb helyen szitokszó lett a határon túli magyarok körében, emiatt „kampányolni a következő ötven évben” nem is nagyon érdemes nekik ebben a körben.
A másik fideszes javaslat a kamupártok visszaszorítását célozta volna, de a kétharmados támogatás ebben a kérdésben sincs meg. (Jelenleg a kampányfinanszírozási szabályok szerint az egyéni jelölteknek kell csak visszafizetniük az államtól kapott támogatást, ha 2 százalékos eredményt nem érnek el. Az a párt viszont, amely listát tud állítani, több százmillió forintot kap az államtól, amellyel nem kell elszámolnia.) Kósa Lajos közlése szerint a Fidesz által javasolt változtatás a pártoknál 0,5 százalékos eredménynél húzta volna meg a limitet, amely fölött már nem kellett volna a támogatást visszafizetni, a szocialisták azonban 2 százalékot akartak. A Fidesz frakcióvezetője a kisebb limit mellett azzal érvelt, hogy így azoknak a pártoknak is lenne érdemi esélyük, amelyek mögött nincs gazdasági erő, „nincsenek oligarchák”, a politikai cél nélküli kamupártok viszont már nem tudnának elindulni az olcsó pénz reményében.
Kósa Lajos szerint a 2 százalékos limit felvetette volna az Együttnél, a PM-nél, a DK-nál és a Liberálisoknál is a támogatások visszafizetését, de mint fogalmazott, a baloldalt úgyis majd a választók tisztítják meg. Bár a frakcióvezető az Együttet és a DK-t is említette, ezek a pártok a felmérések szerint fölötte vannak a tervezett 2 százalékos határnak.
