Információink szerint egyébként az elmúlt években városszerte megbírságolt autósok jelentős része meg sem várta a közterület-felügyelet lépését, sokan saját maguk fordultak panasszal a rendőrséghez. Ott legtöbbször felvilágosították őket, hogy közigazgatási bírság esetén nem kötelesek sem saját magukra, sem családtagjaikra nézve hátrányos módon bevallani, hogy ki vezette a felvételen látszó gépkocsit. Úgy tudjuk, a legtöbb esetben egyébként a rendőrség meg is szüntette az eljárást.
A bírságból származó bevételek a kerületi önkormányzatot gazdagítják, amennyiben valaki első felszólításra fizet. Ha a rendőrség szabja ki a közigazgatási bírságot, az már a Magyar Államkincstáré. Sokan egyszerű pénzbehajtásnak tekintik az egészet, különösen úgy, hogy több városrészben csak akkor tettek ki jól látható figyelmeztető táblákat, miután a lakosság felháborodott. Fontos tudni, hogy a forgalmi jelzések, táblák kihelyezése a fővárosi Budapest Közút Zrt. feladata. Sokszor nincs is gond a szándékkal, hiszen Óbudán például a budai fonódó villamosok folyamatos Bécsi úti közlekedésének biztosítása elsőbbséget élvez, viszont a Hegyvidéken, a Böszörményi úton sokan a táblák észszerűségét is kétségbe vonták.
A FÖRI összesítése szerint öt törvény, egy kormányrendelet és egy minisztériumi rendelet foglalkozik a közterület-felügyelők hatáskörével és eljárásai szabályaival. A főpolgármesternek is megküldött szakmai-jogi dokumentum alapján a kötelező haladási irány megsértése esetén „kizárólag közigazgatási hatósági eljárásban érvényesíthető jogkövetkezmény”. Álláspontjuk szerint félrevezetők azok a sajtóban megjelent „riogatások”, hogy a nem fizetőkre azonnal végrehajtót küldenének, vagy börtönbe vinnék őket.
Lapunk kérdéseivel az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult, és bár a válaszadás elől elzárkóztak, s a „közterület-felügyelethez” irányítottak, értesüléseink szerint a rendőrség szakemberei már dolgoznak a joganyag egységesítésén.
