Kezdeményezi Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítását, hogy egyetlen közterület-felügyelő se büntethessen meg senkit jogsértő módon – tudta meg a Magyar Nemzet. Budapest vezetője a napokban robbantotta ki a vitát, amelyben felszólította az autósokat: ne fizessék be az 50 ezer forintos bírságot mindazok, akiket – kötelező haladási irány megsértése miatt – úgy bírságoltak meg ilyen súlyosan, hogy a közterület-felügyelők a helyszínen sem voltak. Ilyen esetek ezres nagyságrendben fordultak elő a közelmúltban több budapesti városrészben. Többek között Óbudán, a IV., a VIII. és a XII. kerületben, és a bírságot kizárólag kamerafelvételek alapján szabták ki a hatósági jogkörrel is felruházott egyenruhások. Ez Tarlós István szerint jogsértő, és felterjesztési jogával élve az idevonatkozó kormányrendelet módosítását is javasolja majd, mert szerinte nem reális, hogy a kanyarodási szabályok megsértéséért ekkora büntetést fizettessenek az autósokkal.
Mint Pető Györgytől, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) elnökétől megtudtuk, a főpolgármester kérésére szakmai állásfoglalást készítettek az ügyben. Elmondta: csak a helyszínen tartózkodó közterület-felügyelő bírságolhat, „így vagy rögtön megállítja a szabálytalankodó járművezetőt, vagy olyan esetekben jár el, ahol nincs ott ugyan az autó vezetője, de a felügyelő a helyszínen, fotók alapján állapítja meg a szabályszegést. Jellemzően ezek az esetek azok, ahol tilosban parkolásról, behajtási tilalom megsértéséről vagy a forgalmat egyéb módon akadályozó gépjárműről van szó”.
– Kifejezetten egyetértek a főpolgármesterrel, hogy akit helyszíni megállítás nélkül büntettek meg, és kizárólag kötelező haladási irány megsértése miatt, jobb, ha nem fizeti meg a bírságot, azzal ugyanis automatikusan elismeri a jogsértést, és megszűnik a jogorvoslat lehetősége. Amennyiben nem ismeri el, azaz nem fizeti be az 50 ezer forintot az autós, akkor a közterület-felügyelet immár közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez a rendőrségnél. Ott pedig hitelesen bizonyítani kell a szabályszegést.
Információink szerint egyébként az elmúlt években városszerte megbírságolt autósok jelentős része meg sem várta a közterület-felügyelet lépését, sokan saját maguk fordultak panasszal a rendőrséghez. Ott legtöbbször felvilágosították őket, hogy közigazgatási bírság esetén nem kötelesek sem saját magukra, sem családtagjaikra nézve hátrányos módon bevallani, hogy ki vezette a felvételen látszó gépkocsit. Úgy tudjuk, a legtöbb esetben egyébként a rendőrség meg is szüntette az eljárást.
A bírságból származó bevételek a kerületi önkormányzatot gazdagítják, amennyiben valaki első felszólításra fizet. Ha a rendőrség szabja ki a közigazgatási bírságot, az már a Magyar Államkincstáré. Sokan egyszerű pénzbehajtásnak tekintik az egészet, különösen úgy, hogy több városrészben csak akkor tettek ki jól látható figyelmeztető táblákat, miután a lakosság felháborodott. Fontos tudni, hogy a forgalmi jelzések, táblák kihelyezése a fővárosi Budapest Közút Zrt. feladata. Sokszor nincs is gond a szándékkal, hiszen Óbudán például a budai fonódó villamosok folyamatos Bécsi úti közlekedésének biztosítása elsőbbséget élvez, viszont a Hegyvidéken, a Böszörményi úton sokan a táblák észszerűségét is kétségbe vonták.
A FÖRI összesítése szerint öt törvény, egy kormányrendelet és egy minisztériumi rendelet foglalkozik a közterület-felügyelők hatáskörével és eljárásai szabályaival. A főpolgármesternek is megküldött szakmai-jogi dokumentum alapján a kötelező haladási irány megsértése esetén „kizárólag közigazgatási hatósági eljárásban érvényesíthető jogkövetkezmény”. Álláspontjuk szerint félrevezetők azok a sajtóban megjelent „riogatások”, hogy a nem fizetőkre azonnal végrehajtót küldenének, vagy börtönbe vinnék őket.
Lapunk kérdéseivel az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult, és bár a válaszadás elől elzárkóztak, s a „közterület-felügyelethez” irányítottak, értesüléseink szerint a rendőrség szakemberei már dolgoznak a joganyag egységesítésén.
– Jól láthatóan és kellően hosszú ideig fel kell hívni a közlekedők figyelmét arra, ha jelentősen megváltozik egy útszakaszon vagy útkereszteződésben a több évtizede kialakult forgalmi rend, mondta lapunknak Magyar György ügyvéd, aki nem ért egyet Tarlós István „lázításával”.
Kozma Péter ügyvéd értelmezése szerint viszont akár jogosan is vitatható lehet a közterület-felügyelet eljárása, ugyanakkor a szakjogász azt állítja: amennyiben nem fizeti ki valaki a rá kiszabott jogszabályban meghatározott büntetést, azt a „hozott anyag”, azaz felvétel alapján a rendőrség fogja megbírságolni.
