Uniós–magyar munkacsoport vizsgálja a jogi határzárat

Visszafogottan nyilatkozott a magyar jogi határzárról a migrációs uniós biztos.

MN
2017. 03. 28. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Finoman, elegánsan fogalmazott a jogi határzárról Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa, aki épp ma, az új szabályozás jogerőre emelkedésének napján találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. A biztos sikeresnek és eredményesnek nevezte a külső határok megerősítését és a harmadik országokkal való együttműködések létrehozását. Azt mondta, hála a Törökországgal kötött jelenleg is működő megállapodásnak, drámai módon csökkent az érkezők száma. Értékelése szerint a nyugat-balkáni útvonal is stabilizálódott, de továbbra is szükséges a monitorozása, az Europollal együttműködve pedig továbbra is küzdeni kell az embercsempészet ellen. A Magyarország által bevezetett jogi határzárral kapcsolatban azt mondta, a magyar felekkel megállapodtak abban, hogy az uniós szabályok biztosítása, a közös célok elérése érdekében szakértői munkacsoportot állítanak fel.

Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta, a megbeszélésen igyekezett választ adni a migrációval összefüggő új magyar jogi szabályozás szükségességével és arányosságával kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta: a magyar kormány kész a dialógusra, és abban érdekelt, hogy a vitákat normális keretek között tudják lerendezni.

Az Európai Bizottság által kiadott hosszú közleményből – azon túl, hogy politikai korrekt módon fűzte bele Magyarországot az európai menekültpolitikai-migrációs-határőrizeti együttműködésbe, kiolvasható, hogy a testület továbbra sem tartja üdvözlendőnek a külön utakat, az á la carte válogatást, a szolidaritásból való kimaradást. A biztos a közleménnyel egybehangzóan azt hangsúlyozta: valamennyi tagállam egyhangúlag fogadja el és teszi magáévá azokat az európai uniós elveket, amelyeknek a végrehajtásáról is beszéltek. „Nem lehet jól működő egy olyan unió, amelyben á la carte választják a szolidaritást.” A biztos azt mondta, hogy amikor áttelepítenek, illetve visszatelepítenek olyanokat, akik védelemre szorulnak, illetve visszafordítják mindazokat, akiknek a tartózkodásra nincs joguk, mindezt az uniós jogszabályokkal összhangban kell tenni.

Előkerült a történelem is, a bizottság közleménye pontosabban meg nem nevezett történelmi korszakra mutatva azt mondta, hogy a magyarok a múltban a határok nélküli, a szabad mozgást lehetővé tévő Európáért küzdöttek. „Nem akarunk Európa Erődöt” – csapta le a történelmi ívet a dokumentum.   

Pintér Sándor belügyminiszter közölte, egyetértettek abban, hogy Európa biztonságát növelni kell. Egyetértettek abban is, hogy a határátkelőhelyeken milyen eljárásokat kell bevezetni az EU területére belépő és onnan kilépő harmadik országbeli állampolgárok, valamint az uniós állampolgárok esetében.

A zöldhatáron átlépés ügyében azonban nem volt teljes az egyetértés a felek között, bár az álláspontok közeledtek – ismertette Pintér Sándor. Hozzátette: megállapodtak abban, hogy nyárig közös álláspontot alakítanak ki ebben a kérdésben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.