Korábban is volt már példa arra, hogy a munkáltató úgy növelte meg a dolgozó bérét, hogy a garantált hányadot a törvényi előírásoknak megfelelően felemelte, a munkáltatói döntésen alapuló hányadot pedig csökkentette; már jó néhány per folyt emiatt. A Kúria ezzel összefüggésben egy elvi döntésben mondta ki, hogy a közalkalmazotti illetmény esetében a végösszeget illeti meg a törvényi védelem. Tehát nem törvényes az az eljárás, amikor a garantált illetményhányad emelésével párhuzamosan csökkentik a vezetői döntéstől függő részt.
Amikor megkérdeztük a rendőrséget, hogy miért követik továbbra is a már a Kúria által is törvénysértőnek ítélt gyakorlatot, azt felelték, minden esetben úgy jártak el, hogy a minimálbér- és bérminimum-emelés miatti illetményátrendeződés ne vezessen az összilletmény csökkenéséhez. Leszögezték továbbá, hogy „a közalkalmazottak illetménye az emelést követően minden esetben elérte vagy meghaladta a minimálbért vagy a garantált bérminimumot”. Még szerencse, hogy nem csökkent az emelés hatására a munkavállalók bére. Azt sem az érintett közalkalmazottak, sem az érdekképviseletek nem értik, miért húzza el a legrosszabbul fizetett munkavállalói réteget érintő peres eljárásokat az ORFK. Kerestük a rendőrséget az ügyben. Későbbre ígértek választ.
