Hatezer rendőrségi közalkalmazottból idáig kétezren indítottak pert az ORFK ellen a szerintük szabálytalanul végrehajtott illetményemelés miatt. Korábban lapunk is foglalkozott a témával, a rendőrség ugyanis számos helyen a kormány által bírált multik által is alkalmazott trükkökkel hajtotta végre a minimálbér- és a bérminimum-emelést.
A szakszervezetek szerint sok rendőrségi közalkalmazott csak azért nem perel, mert félti az állását. Pedig azok, akik eddig bíróságra vitték ügyüket, nyertek. És akinél jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy nagyobb összeg illeti meg, mint amennyit a minimálbér-, illetve a bérminimum-emelés után részére megállapítottak, annak a rendőrség ki is fizette a különbözetet. Más kérdés, hogy – ugyancsak a szakszervezetektől származó értesülésünk szerint – minden jogerős ítélet ellen felülvizsgálatot kezdeményez az ORFK a Kúria előtt. Volt olyan közalkalmazott, akivel felettesei közölték: ne költse el a számára jogerősen megítélt és kifizetett pénzt, mert ha a Kúria végül mégis az ORFK-nak adna igazat, a teljes összeget vissza kell majd fizetnie.
A rendőrségi közalkalmazottak azt kifogásolják, hogy a 2013 és 2016 között megállapított illetményük kisebb mértékben nőtt, mint amennyivel a minimálbérek, illetve a bérminimum emelkedtek. Minden panaszos úgy vélte, a munkaadója trükközött az új illetmény megállapításakor. Ugyanúgy, ahogy „a gaz multik”, csak velük ellentétben a kormány a rendőrséget, annak illetékes vezetőit nem ítélte el, még csak meg sem dorgálta ezért. Azzal élt vissza (több helyen) a rendőrség, hogy a rendőrségi közalkalmazottak fizetése két részből áll: a garantált bérminimumból és egy a munkáltató döntésétől függő hányadból. Utóbbi nagysága egyebek között a munkavállaló életkorától, szakmai gyakorlatától, munkakörétől és számos más hasonló paramétertől függ.
Az év elején bevezetett minimálbér- és bérminimum-emelést a rendőrség egyes vezetői úgy hajtották végre, hogy a törvényben előírt mértékben felemelték a közalkalmazottak fizetésének a garantált bérminimum-hányadát, mondvacsinált indokokkal csökkentették ugyanakkor a munkáltatói döntéstől függő hányadot. Hasonlóan jártak el, mint a multicégek, amelyek a bérminimum-emelést úgy próbálták meg kijátszani, hogy alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe sorolták át a dolgozóikat.
Korábban is volt már példa arra, hogy a munkáltató úgy növelte meg a dolgozó bérét, hogy a garantált hányadot a törvényi előírásoknak megfelelően felemelte, a munkáltatói döntésen alapuló hányadot pedig csökkentette; már jó néhány per folyt emiatt. A Kúria ezzel összefüggésben egy elvi döntésben mondta ki, hogy a közalkalmazotti illetmény esetében a végösszeget illeti meg a törvényi védelem. Tehát nem törvényes az az eljárás, amikor a garantált illetményhányad emelésével párhuzamosan csökkentik a vezetői döntéstől függő részt.
Amikor megkérdeztük a rendőrséget, hogy miért követik továbbra is a már a Kúria által is törvénysértőnek ítélt gyakorlatot, azt felelték, minden esetben úgy jártak el, hogy a minimálbér- és bérminimum-emelés miatti illetményátrendeződés ne vezessen az összilletmény csökkenéséhez. Leszögezték továbbá, hogy „a közalkalmazottak illetménye az emelést követően minden esetben elérte vagy meghaladta a minimálbért vagy a garantált bérminimumot”. Még szerencse, hogy nem csökkent az emelés hatására a munkavállalók bére. Azt sem az érintett közalkalmazottak, sem az érdekképviseletek nem értik, miért húzza el a legrosszabbul fizetett munkavállalói réteget érintő peres eljárásokat az ORFK. Kerestük a rendőrséget az ügyben. Későbbre ígértek választ.
