Levelet írt a magyar miniszterelnöknek az Európai Akadémia elnöke. A tudósokból, kutatókból álló európai szervezet több mint 3800 tagot számlál, eddig 109 tagot választottak Magyarországról, köztük többeket a CEU-ról.
A szervezet elnöke, Sierd Cloetingh, a földtudományok professzora az akadémiai tagok nevében intézett levelet Orbán Viktorhoz.
A nyilatkozat válasz a magyar kormány törvényjavaslatára, amely a levél megfogalmazása szerint „a külföldi egyetemek státuszát, működését, sőt megmaradását érintheti, és amely negatívan befolyásolja a Central European University (CEU) sorsát is.”
A professzor elismerően nyilatkozott a magyar akadémiai világról, ezen belül a CEU-ról is, amely szerinte gazdagítja a magyar tudományos életet, és az itt tanuló diákok magasan képzett emberi erőforrást jelentenek Magyarország számára.
„Sajnálattal látjuk, hogy az előterjesztett törvénymódosítás fenyegetést jelent ezekre a törekvésekre, és diszkriminatív bizonyos intézményekkel szemben. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a magyar kormányhoz: állítsa le a tervezett törvényalkotást, és gondoljon a lehetséges hosszú távú negatív következményekre, amelyeket a törvény elfogadása okozhat. A CEU jelenléte nagyon előnyös Magyarország számára” – írta.
Az akadémia nevében az elnök arra ösztönzi a magyar kormányt, hogy őrizze meg a jelenlegi intézményrendszert, és továbbra is bíznak abban, hogy a kormány talál pragmatikus megoldást bármiféle adminisztratív vagy jogi anomáliára anélkül, hogy célba venne egyes intézményeket vagy kockára tenné a Magyarországon virágzó kiváló tudományos életet.
Sierd Cloetingh az akadémikusok nevében egyetértését fejezte ki minden olyan európai és Európán kívüli akadémikussal, aki már aggodalmát fejezte ki a tervezett törvényalkotás miatt. Egyetértenek azokkal a diákokkal és intézményekkel is – köztük több európai ország tudományos akadémiájával és a Magyar Tudományos Akadémia elnökével – akik hangot adtak félelmüknek a törvénytervezet negatív hatásai miatt.
Nyilatkozatban állt ki a CEU mellett hétfőn az ELTE egyetemvezetése és az intézmény doktorandusz önkormányzata is. Kiemelték: az intézmény a magyar felsőoktatás pótolhatatlan része és az is kell, hogy maradjon.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban felidézték, hogy az elmúlt több mint egy évtized során az ELTE különböző karai és szakkollégiumai folyamatos munkakapcsolatban álltak és állnak a Közép-európai Egyetem különböző tanszékeivel. A két intézmény között nemrég megújított együttműködési keretmegállapodás van érvényben – jelezték.
„A CEU-hoz közünk van, kölcsönösségen, elfogulatlanságon, a tudományos megismerés korlátozhatatlanságának hagyományán alapuló viszonyunk személyes, kollegiális, és reményeink szerint hosszú távú” – fogalmaztak, hozzátéve: az elmúlt napok eseményei mélységes aggodalommal töltik el őket.
Hozzátették: nagypolitikai, ideológiai küzdelmeknek ne legyen köze az egyetemi világhoz, azaz a tudományos minőséghez, a független oktatáshoz, a kutatás csorbíthatatlan autonómiájának hosszú évszázadokra visszanyúló hagyományához.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) Elnöksége hétfői ülésén fogadott el állásfoglalást. Sajnálatukat fejezték ki, hogy az ő véleményüket senki nem kérte a törvényjavaslatról. Szerintük a vita olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól.
„Az MRK elismeri és jogosnak tartja azon kormányzati szándékot, hogy – figyelemmel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra – a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzései kérdésében egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak. Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez” – írják.
„Az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a Közép-európai Egyetem azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek. Az Magyar Rektori Konferencia arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja.”
Az MRK Elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe. A szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, ezért az MRK Elnöksége a nyilatkozatban azt javasolta, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.
Azt is írták: aggodalommal érzékelik, hogy az ország negatív megítélése már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet. „Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért a MRK Elnöksége kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására.” – írták.
Ha jelen formájában megy át a héten benyújtott felsőoktatási törvénymódosítás, az jogsértő a CEU-ra nézve, mert csak egy egyetemnek kellene megfelelnie az előírt változtatásnak, és ez a CEU – közölte a Pestisracok.hu portállal Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa pénteken.
Aáry-Tamás Lajos azt is elmondta: 17 éves pályafutása alatt soha semmilyen jogi típusú probléma nem merült föl a CEU-val kapcsolatban. Az összes rendelkezésre álló irat és engedélyezés alapján a ma hatályos törvények értelmében a Közép-európai Egyetem teljesen jogszerűen működik – tette hozzá.
Támogató nyilatkozatot küldött az intézménynek a volt köztársasági elnök is. Sólyom László szerint az ország alapvető érdeke az, hogy a Közép-európai Egyetem működhessen.
Sólyom László azt is írja, hogy az ország alapvető érdeke az is, hogy a felsőoktatás szabályozása megfeleljen az alaptörvénynek.
