A jelenleg hatályos szabályozásnál hatékonyabban ösztönözheti a gyermekek örökbefogadását a kormány – derül ki a lapunk által megismert tervezetből, ami több törvényt módosítana „a gyermeket nevelő családok segítése céljából”. Arról, hogy a kormány a közeljövőben változtatna a gyermeknevelést segítő kedvezményeken, hogy a jelenleginél jobban ösztönözze a gyerekvállalást, mert a születésszám még mindig csak alig emelkedik, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az egyik március elejei kormányinfón. Ám konkrétumokról akkor még nem tett említést. Csupán annyit árult el, hogy a kabinet egy 2060-ig tartó demográfiai programot készít elő.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tervezete vélhetőleg ennek a csomagnak az első eleme, amely az állami szakellátásban élő gyermekek családba fogadását segítené elő. Az előterjesztés szerint a nevelőszülőket jelenlegi díjazásaikon felül „családba gondozási díj” illetné meg minden olyan nevelésbe vett gyermek után, akit a nevelőszülő együttműködésével sikerült a vér szerinti családjába „hazagondozni” vagy örökbefogadáshoz segíteni.
Ez alól kivételt képezne, ha maga a nevelőszülő vagy a vele egy háztartásban élő személy fogadná örökbe a gyereket. A javaslat pozitív változást hozhat, mivel a jelenlegi szabályozás nem feltétlenül teszi érdekeltté a nevelőszülőt abban, hogy segítse a gyermek örökbefogadását, hiszen így elveszti az utána járó rendszeres támogatást. Így lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek szerint még ma is előfordul, hogy a nevelőszülő megkeresi a gyermek vér szerinti anyját, és ráveszi, hogy ne mondjon le róla.
Márpedig az a gyermek, akiről nem mondtak le, vagy legalább telefonon felhívják félévente, nem adható örökbe még akkor sem, ha lenne, aki szívesen befogadná.
A módosításnak köszönhetően azonban a nevelőszülő is érdekeltté válna az örökbefogadás elősegítésében, ugyanis – még ha csak egyszeri alkalommal is, de – juttatásban részesülne. Hogy ennek összege mekkora lenne, arra a módosítás két javaslatot is megfogalmaz. Az „A” verzió szerint egy gyermek családba gondozása esetén alkalmanként legalább a minimálbér összege járna a nevelőszülőnek, míg a jóval kedvezőbb „B” verzió szerint a minimálbér 300 százaléka. Az első változat szerint két testvér együttes hazagondozása vagy örökbefogadása esetén a minimálbér 150 százalékát fizetné az állam, míg a második szerint 450 százalékot. Három vagy több gyermek családba gondozása esetén ez a minimálbér 200 vagy 600 százalékát jelentené. Kérdés, melyik verziót támogatja a kormány, látható eredményt ugyanis nyilvánvalóan csak a magasabb összegű juttatás hozna a gyerek után járó nevelési díjjal szemben.
