„Szóban közölte velünk a BKV vezetése, hogy 10+5 százalékos béremelést ajánl 2017-re, januárig visszamenőleg” – mondta el a Magyar Nemzetnek Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnöke. Azután, hogy Tarlós István fidesz–KDNP-s főpolgármester pénteken bejelentette a szerinte „elutasíthatatlannak tűnő” ajánlatot, Gulyás közölte: azonnal felfüggesztették a közvetlenül húsvét utánra bejelentett sztrájkjukat. Mint kiemelte, a korábban meghirdetettekkel ellentétben április 18-án biztosan nem lesz sztrájk.
Írásban viszont csak jövő szerdán kapják kézhez a Fővárosi Önkormányzat és közlekedési cég közös javaslatát, addig érdemben nem is tudnak tárgyalni az anyagról. „Legalább két hétig elhúzódó vitára és tárgyalásokra számítok, ugyanis nem mindegy, hogy a mindenkinek kifizetett 10 százalékos béremelés fölötti összeget hogyan differenciálják. [ ] A belső tartalmat nem ismerjük, azt mi is követeltük, hogy a bérezésben a legelmaradottabb szakmák képviselői többet kapjanak, ugyanakkor garanciákat kérünk cég menedzsmentjétől és a városvezetéstől az emelések fedezetére. A bejelentett összeghez ugyanis 7,5 milliárd forint pluszforrás szükséges, és látni szeretnénk, hogy megvan-e az a pénz” – mondta Gulyás Attila. Szerinte az, hogy a BKV hároméves időszak helyett csak ez évre kötne bérmegállapodást, azt jelenti, hogy 2018-ban és 2019-ben nem lesz megkötve a szakszervezetek keze. Hozzátette: egy hosszabb távú elköteleződésnél nem tudnák követni az inflációt, ha akármilyen magasra is emelkedne.
A két részletben nyolc napon át tartó sztrájkot egy hete hirdette meg a BKV dolgozóinak nyolcvan százalékát képviselő két érdekvédelmi szervezet, a VTDSZSZ és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ), miután akkor sem született egyezség a BKV-nál a három évre kért 30 százalékos béremelésről. Később csatlakozott az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is, bár ők idén összességében legalább 20 százalékos emelést követeltek, nyomásgyakorlásként pedig felmondólevelekkel és különféle forgalomlassító akciók bejelentésével éltek, valamint elkezdték „kiszervezni” a dolgozókat bécsi munkavállalásra az amúgy is létszámhiánnyal küszködő BKV-tól.
Nemes Gábor, az EKSZ elnöke most is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a szóbeli bejelentés „igencsak távol áll” az elképzeléseiktől. Ugyanakkor az egyéves bérmegállapodást nagy eredménynek tartja, mert szerinte először ők szorgalmazták.
A főpolgármester enyhén szólva, nincs elragadtatva a szerinte a dolgozók alig tíz százalékát képviselő Nemes Gábor „eredményeitől”, és nettó politizálásnak minősítette az érdekvédő tevékenységét. Tarlós István, mint mondta, azért sem tárgyal az EKSZ-szel, mert szerinte az ő követeléseikre valójában nullaszázalékos a fedezet. Budapest vezetője pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte: kedden már tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy elérje: az önkormányzati cégeknél is legalább olyan béremeléseket lehessen végrehajtani, mint az állami társaságoknál. „A kormányfővel a napokban ismét találkozom, de a most megajánlott béremelés fedezetét a fővárosnál és a BKV-nál történő költségvetési átcsoportosításokkal megteremtettük” – fűzte hozzá. A főpolgármester szerint Budapestet külön kell kezelni minden más önkormányzattól, például a megyeszékhelyektől, amelyek regionális tömegközlekedési központok, viszont a fővárosé országos jelentőségű.
Visszatérő ügyek
Tarlós István sajtótájékoztatóján visszatért több olyan városházi ügyre, amely szerdán a Fővárosi Közgyűlésben is téma volt. A Római-part ügyében csütörtökön a Párbeszéd által kezdeményezett fővárosi szintű népszavazást értelmetlennek nevezte. Emlékeztetett: a Fővárosi Közgyűlés a Duna menti nyomvonal mellett döntött, amely olcsóbb, és minden ingatlant megvéd, a tiltakozók által a Nánási útra és a Királyok útjára követelt nyomvonal viszont drágább, és nem véd meg minden ingatlant. Az olimpiai népszavazás elutasításáról azt mondta, hogy hiába gyűjtötte össze a Momentum Mozgalom a szükséges aláírást, a már visszavont pályázatról szintén értelmetlen lenne szavazni. Arra a felvetésre, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a törvények szerint formailag ki kellett volna írnia a referendumot, mert az okafogyottságáról csak bíróság dönthet, azt fejtegette: így is, úgy is bíróságon köt ki az ügy, s legvégül a Kúria mondja ki a végső szót. Tarlós István az általa korábban felvetett jogsértő és aránytalan kerületi közterület-felügyeleti kamerás bírságokkal kapcsolatban megjegyezte: a helyzet jogi megoldásáról a Miniszterelnökséggel, a Belügyminisztériummal és mind a huszonhárom kerületi polgármesterrel egyeztet.
