Nemes Gábor, az EKSZ elnöke most is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a szóbeli bejelentés „igencsak távol áll” az elképzeléseiktől. Ugyanakkor az egyéves bérmegállapodást nagy eredménynek tartja, mert szerinte először ők szorgalmazták.
A főpolgármester enyhén szólva, nincs elragadtatva a szerinte a dolgozók alig tíz százalékát képviselő Nemes Gábor „eredményeitől”, és nettó politizálásnak minősítette az érdekvédő tevékenységét. Tarlós István, mint mondta, azért sem tárgyal az EKSZ-szel, mert szerinte az ő követeléseikre valójában nullaszázalékos a fedezet. Budapest vezetője pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte: kedden már tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy elérje: az önkormányzati cégeknél is legalább olyan béremeléseket lehessen végrehajtani, mint az állami társaságoknál. „A kormányfővel a napokban ismét találkozom, de a most megajánlott béremelés fedezetét a fővárosnál és a BKV-nál történő költségvetési átcsoportosításokkal megteremtettük” – fűzte hozzá. A főpolgármester szerint Budapestet külön kell kezelni minden más önkormányzattól, például a megyeszékhelyektől, amelyek regionális tömegközlekedési központok, viszont a fővárosé országos jelentőségű.
Visszatérő ügyek
Tarlós István sajtótájékoztatóján visszatért több olyan városházi ügyre, amely szerdán a Fővárosi Közgyűlésben is téma volt. A Római-part ügyében csütörtökön a Párbeszéd által kezdeményezett fővárosi szintű népszavazást értelmetlennek nevezte. Emlékeztetett: a Fővárosi Közgyűlés a Duna menti nyomvonal mellett döntött, amely olcsóbb, és minden ingatlant megvéd, a tiltakozók által a Nánási útra és a Királyok útjára követelt nyomvonal viszont drágább, és nem véd meg minden ingatlant. Az olimpiai népszavazás elutasításáról azt mondta, hogy hiába gyűjtötte össze a Momentum Mozgalom a szükséges aláírást, a már visszavont pályázatról szintén értelmetlen lenne szavazni. Arra a felvetésre, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a törvények szerint formailag ki kellett volna írnia a referendumot, mert az okafogyottságáról csak bíróság dönthet, azt fejtegette: így is, úgy is bíróságon köt ki az ügy, s legvégül a Kúria mondja ki a végső szót. Tarlós István az általa korábban felvetett jogsértő és aránytalan kerületi közterület-felügyeleti kamerás bírságokkal kapcsolatban megjegyezte: a helyzet jogi megoldásáról a Miniszterelnökséggel, a Belügyminisztériummal és mind a huszonhárom kerületi polgármesterrel egyeztet.
