Az Európai Bizottság (EB) elnökével, Jean-Claude Junckerrel tárgyalt tegnap Brüsszelben Soros György, a találkozón elhangzottakat azonban titkolják. Már a magyar származású amerikai milliárdos érkezése is rendhagyóan zajlott, ugyanis erre az időre hermetikusan lezárták a brüsszeli épület érintett részét a sajtó elől. Később is csak néhány fotó elkészítésének idejére mutatta meg magát, de ezenkívül az újságírók nem tudtak a közelébe jutni.
Arról, hogy Soros György pontosan miről tárgyalt a hazánk ellen éppen a napokban kötelezettségszegési eljárást indító bizottság elnökével, szinte semmit sem tudni. Az EB vezető szóvivője mindössze annyit árult el, hogy a Soros György által alapított CEU, illetve Ukrajna volt a téma. Margaritisz Szkínász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Soros György látogatása nem befolyásolhatja az Európai Bizottság döntéseit a magyar felsőoktatási törvénnyel vagy a migrációs válság kérdésével kapcsolatban, a brüsszeli testület teljes mértékben függetlenül működik. – Nincs semmi különösen drámai ebben a találkozóban – fogalmazott a szóvivő, kiemelve, hogy Jean-Claude Juncker és Soros György több mint húsz éve ismerik egymást. Lapunk az Európai Bizottságtól úgy értesült: a beszélgetésen jelen volt a CEU ügyében illetékes uniós biztos, Carlos Moedas is. Annyit lehet még tudni, hogy az üzletembernek nem ez volt az egyetlen megbeszélése a belga fővárosban, találkozik még az EB első alelnöki posztját betöltő Frans Timmermansszal és több uniós biztossal is.
– Végre mindenki láthatja, hogy nem a tanszabadságról, hanem Soros György érdekeiről van szó – fogalmazott Lázár János, aki többször igyekezett a kormányinfón Soros-kérdésként beállítani a lex CEU ügyét. A miniszter megjegyezte, jó lenne, ha Brüsszelben a tagállamok ügyeivel is olyan gyorsasággal és megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznának, mint ahogy Soros Györgyöt fogadták. – Ehhez nyilván spekulánsnak kell lenni – jegyezte meg. – Valami miatt fontosnak tartotta Juncker elnök úr, hogy Soros Györgyöt, világunk egyik legfontosabb és legerősebb spekulánsát fogadja. Nem tudom, hogy ebből az euróra nézve vagy Magyarországra nézve következik-e valami – fogalmazott Lázár János, nyilván az euró elleni korábbi spekulációkra is célozva.
A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány az Európai Bizottság vizsgálata után kész akár arra is, hogy változtasson a felsőoktatási törvény nemrég elfogadott módosításán, azaz a lex CEU-n. Arra a felvetésre, hogy lényegi vagy csak technikai módosítás várható-e, Lázár János azt mondta, meg kell várni, hogy az EB vizsgálata mit állapít meg. Felhívta rá ugyanakkor a figyelmet, hogy miután a bizottság kötelezettségszegési eljárása alapvetően a szolgáltatásokkal és azok szabad áramlásával kapcsolatos irányelvet érinti, nem pedig a tanszabadsággal vagy az egyetemi autonómiával összefüggő alapjogi kérdéseket veszi sorra, arra számít, hogy viszonylag gyorsan rendezni tudják a „félreértéseket”.
A CEU egyébként ez utóbbit máris tagadta. Az EB közleményére hivatkoznak, amely szerintük arról is szól, hogy a törvény nem egyeztethető össze a tanszabadsággal és az oktatáshoz való joggal.
Közben a CEU rektora cáfolta saját helyettesét. Míg Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerdán már 50 százaléknál kevesebb esélyt adott arra, hogy az intézmény Budapesten maradjon, Michael Ignatieff a hallgatóknak írt e-mailben leszögezte: továbbra is elkötelezettek, hogy a magyar fővárosban működjön a CEU, és ezért minden tőlük telhetőt megtesznek. – Minden ezzel ellentétes állítás a legjobb esetben is ki lett ragadva a szövegkörnyezetből vagy egyszerűen hamis – közölte.
Orbán Viktor miniszterelnöknek egyébként a szerdai európai parlamenti vitán ma és holnap is nemzetközi fórumon kell megvédenie álláspontját, többek között a lex CEU-val kapcsolatban, mégpedig az Európai Néppártban. A napokban megjelent sajtóhírekkel szemben azonban Lázár János szerint a néppárt nem fogja kizárni a Fideszt soraiból, és a Fidesz sem fog kilépni. A kancelláriaminiszter úgy értékelte a szerdai vitát, hogy Orbán Viktor és a kormány megvédte Magyarország érdekét. Szerinte ha a kormányfő nem megy el az Európai Parlament ülésére, akkor „felmossák a padlót velünk”.
Új szakaszába léptetett az EB tegnap két korábban indított kötelezettségszegési eljárást is. Az egyik arra vonatkozik, hogy legyenek egyértelmű irányelvek a várandós vagy szoptató nők munkafeltételeire, a másik pedig energetikai szabályozást érint. (MTI)
