A baloldal úgy táncol, ahogy Soros fütyül, most sem a magyar emberek, hanem a külföldről pénzelt Soros-szervezetek érdekeit védi – üzent szombaton a Fidesz, miután a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika tiltakozott a külföldi támogatású civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslat ellen.
A Fidesz szerint az átláthatóságról szóló törvényjavaslat célja, hogy egyértelművé tegye, melyek azok a szervezetek, amelyek külföldi pénzekből és idegen érdekekből próbálják befolyásolni a magyar közéletet és például a magyar bevándorláspolitikát.
„A törvényjavaslat az amerikai mintát követi, az Amerikai Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek ( ) Magyarországon is jó néhány olyan szervezet van, amely befolyásolási kísérletivel veszélyezteti hazánk nemzetbiztonságát és szuverenitását” – olvasható a közleményben.
A kormánypárt az amerikai mintával a Foreign Agents Registration Act nevű szabályozásra utal – csakhogy a tényeket eltorzítva: a FARA ugyanis nem a civil szervezeteket, hanem a külföldi kormányok és vállalatok által támogatott, Amerikában bejegyzett csoportokat regisztrálja, ezzel jelezve, hogy kinél merülhet fel a lobbitevékenység lehetősége.
Nem mellesleg a magyar kormány két patronáltja is felkerült a FARA-listára: nyilvántartásba került, hogy két amerikai cég, az SLI Group LLC, és a Liberty International Group LLC 2015 novembere és 2016 júliusa között összesen közel 360 ezer dolláros hazai támogatást kapott Orbán Viktor hivatalától.
Emellett mindkét cég tagja volt annak a konzorciumnak is, amelyben hazai oldalról a Századvég képviseltette magát, és ami 2014-ben egy 1,3 milliárdos pályázat elnyerése után „képviselte a magyar érdekeket” Amerikában – írja a 444.hu
A civil törvény szigorítása ellen sajtótájékoztatón tiltakozott a DK: oktatási szakértőjük, Arató Gergely szerint a CEU ügye után a kormány egy újabb kártyát húzott elő Vlagyimir Putyin orosz elnök paklijából, a szigorítás egyetlen valódi célja, hogy hiteltelenné tegye a szervezeteket és külföldi kémnek állítsa be őket. Megjegyezte, hogy legutóbb az ’50-es évek diktatúrájában volt ez szokás.
A politikus szerint azonban semmilyen alapja nincs a kormány lépésének, mert a civil szervezetek működése átláthatóbb, mint a kormányé, az az indok pedig félrevezető, hogy a pénzmosás és a terrorizmus miatt van szükség a módosításra.
A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat visszavonására szólította fel a kormányt Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője is: elmondta, a javaslatot szégyenletes provokációnak tartják, mely ellen ők is „megteszik a maguk tétjét”, és módosító javaslatcsomagot nyújtanak be. Mint kifejtette, tudni szeretnék, hogy az állami és a pártalapítványi támogatások „hol landolnak”, valamint mely civil szervezetek, médiumok „szívják fel” ezeket a közpénzeket.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a tervezet semmilyen újdonságot nem hoz az átláthatóságban, a civil szervezeteknek eddig is jelenteniük kellett, hogy milyen támogatásokat kapnak.
Kitért arra is, míg például a Helsinki Bizottság közhasznúsági jelentése részletesen tartalmazza, hogy 2015-ben mennyi pénzt kaptak és mire, addig a Civil Összefogás Fórum (CÖF), „egy kormányzati álcivil szervezet” jelentéséből azt látni, mintha nem kapott volna semmi támogatást, ugyanakkor „valójában több milliárd forintot költött el”.
