Kamerák előtt festékezte össze Galgóczi Péter ellenzéki aktivista a Fiumei úti sírkertben álló szovjet ellenforradalmi emlékművet: az ATV stábja is vette, ahogy a kerekesszékes férfi festékkel takarta le az „ellen” szórészt az emlékmű feliratán: „Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.”
Galgóczi ezután maga értesítette tettéről a rendőrséget. Bejelentése után végül hat rendőr érkezett a helyszínre, akik kulturáltan, mondhatni kedvesen viselkedtek a férfival, aztán garázdaság miatt indítottak ellene eljárást.
Az obeliszk összemázolása tekinthető provokációnak, ám felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Budapesten jogi és politikai következmények nélkül állhat egy vörös csillagos szovjet emlékmű, ami ellenforradalomnak titulálja az 1956-os szabadságharcot. Ezzel egyszerre sérti meg az önkényuralmi jelképek tilalmáról szóló magyar törvényt, és tagadja nyilvánosan egy kommunista rendszer bűnét – egy civil esetében mindkettőnek büntetőjogi következményei lennének, ha az orosz államról vagy az elnökről van szó, azonban ez fel sem merül.
Vlagyimir Putyin 2015-ös koszorúzta meg a látogatása előtt felújított szovjet emlékművet, a magyar kormány pedig válasz nélkül hagyta a gesztust.
A kerekesszékes aktivista fellépése előtt Komáromy Gergő zenész festékkel dobálta meg a Szabadság téri szovjet emlékművet: Komáromyt később egy csecsen vállalkozó Magomed Daszajev kereste fel, és – a zenész fenyegetettségére utalva – nyilvános bocsánatkérésre bírta a festékdobálót. Magomed akciójából nemzetbiztonsági ügy lett, a férfival az Alkotmányvédelmi Hivatal is foglalkozott.