A bizottsági ülésen kiderült az is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzeti konzultáció internetes felületén futtatott orosz kód ügyét. Előzetesen a nemzeti konzultáció lebonyolítói nem kérték ki a titkosszolgálatok véleményét arról, hogy látnak-e abban bármi kockázatot, ha a Google és a Facebook mellett egy orosz IT-cég, a Yandex mérőkódját is futtatják az oldalon.
Az orosz mérőkódról nemrég derült ki, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívet az interneten kitöltők személyes adatait és részben vagy egészben a válaszaikat is egy orosz szerverre továbbította, noha a konzultáció adatvédelmi szabályzata szerint harmadék fél egyáltalán nem juthatott volna az adatokhoz.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint sem a csecsen-, sem a Yandex-ügy nincs még lezárva. Ahogy számos kérdésre kell még megválaszolnia a kormány képviselőinek a magyar–iráni atomprogrammal kapcsolatban is, amely Molnár szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában.
A bizottság meglátogatta a határon kialakított tranzitzónát. – Sok NATO-drót, árvácskákkal és tujákkal. Kulturált, de maga a rendszer embertelen – fogalmazott Szél Bernadett. Hasonló véleményen volt Molnár Zsolt is.
Kontrát Károly belügyi államtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a jogi és a megerősített fizikai határzár is jól működik, hatékonyan védik az országot és az uniót a délről fenyegető migránsáradattól.
