Magomed Daszajev, a jól menő Budapesten dolgozó üzletember képében tetszelgő csecsen férfi valójában hontalan – derült ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai röszkei kihelyezett ülésén.
Kiszivárgott hírek szerint kapcsolatrendszere miatt szemmel tartja az Alkotmányvédelmi Hivatal, de megfigyelik a bevándorlásiak is, mivel adataik szerint egyetlen országnak sem polgára, és a hatóságok azt sem tudták megmondani, hogy pillanatnyilag milyen jogcímen tartózkodik Magyarországon. Egymás után adja be a különböző kérelmeket, és amíg azok elbírálására vár, maradhat.
Magomed Daszajev múltja is rejtegethet még titkokat, tudtuk meg a bizottság zárt üléséről távozó képviselőktől. Régebben egyáltalán nem volt olyan oroszbarát, mint amilyennek most beállítja magát. Sőt.
A rendőség mégsem tett még semmit a Komáromy Gergő ellenzéki aktivistát nyilvánosan megfenyegető Magomeddel szemben. Papp Károly országos rendőrfőkapitány a képviselőknek ezt azzal indokolta, hogy még senki nem tett feljelentést.
Ez persze nem teljesen igaz. Tényi István Fideszből kizárt sorozatfeljelentő a múlt szombaton e-mailben feljelentést tett a világhálón közzétett videón látottak miatt a területileg illetékes V. kerületi ügyészségen; ez valahol egy íróasztalon várja, hogy valaki döntsön róla.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja egy olyan sötét kúthoz hasonlította az ügyet, amelynek még csak sejteni sem lehet, hol lehet a feneke. Szél szerint sok még itt a megválaszolatlan kérdés. Ettől függetlenül elfogadhatatlan, mondta, hogy ma Magyarországon következmények nélkül meg lehet fenyegetni valakit a véleménye miatt.
Információink szerint a testület fideszes tagjai közönséges provokátornak vélték a csecsen férfit, aki gyanúsan könnyen megtalálta Komáromyt, majd igen gyorsan összebarátkozott vele, és láthatóan jó kapcsolatot alakított ki egyes ellenzéki beállítottságú médiumokkal is.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint az eset fényesen bizonyítja, hogy komoly hiba van az egész schengeni rendszer kitoloncolási gyakorlatában.
A bizottsági ülésen kiderült az is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzeti konzultáció internetes felületén futtatott orosz kód ügyét. Előzetesen a nemzeti konzultáció lebonyolítói nem kérték ki a titkosszolgálatok véleményét arról, hogy látnak-e abban bármi kockázatot, ha a Google és a Facebook mellett egy orosz IT-cég, a Yandex mérőkódját is futtatják az oldalon.
Az orosz mérőkódról nemrég derült ki, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívet az interneten kitöltők személyes adatait és részben vagy egészben a válaszaikat is egy orosz szerverre továbbította, noha a konzultáció adatvédelmi szabályzata szerint harmadék fél egyáltalán nem juthatott volna az adatokhoz.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint sem a csecsen-, sem a Yandex-ügy nincs még lezárva. Ahogy számos kérdésre kell még megválaszolnia a kormány képviselőinek a magyar–iráni atomprogrammal kapcsolatban is, amely Molnár szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában.
A bizottság meglátogatta a határon kialakított tranzitzónát. – Sok NATO-drót, árvácskákkal és tujákkal. Kulturált, de maga a rendszer embertelen – fogalmazott Szél Bernadett. Hasonló véleményen volt Molnár Zsolt is.
Kontrát Károly belügyi államtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a jogi és a megerősített fizikai határzár is jól működik, hatékonyan védik az országot és az uniót a délről fenyegető migránsáradattól.
