Van-e kultúra vallás nélkül? – erre a kérdésre keresték a választ a tihanyi Tranzit fesztiválon az európai keresztény kultúra megújulásáról szóló kerekasztal beszélgetésen. Székely János püspök szerint a kultúra lényege, hogy az emberi szellem átjárja a világot. Úgy vélekedett, hogy amikor egy kultúrában megjelenik a kereszténység, azt megtisztítja és felemeli.
Ha a vallás eltűnik, a kultúra is eltűnik
– vélekedett.
Bogárdi Szabó István püspök szerint amikor kultúráról beszélünk, akkor vagy a természetben lévő adottságok alkalmazásáról van szó, vagy megjelenik egy törés. Példaként említette: a modern kornak a nemi identitáshoz kapcsolódó problémája abban a gondolatban gyökerezik, hogy az ember le tudja győzni a természetet.
A 21. század az egyének izolációjának a kora. Rengeteg nyomorúságunk abból fakad, hogy az egyén csak önmagához méri magát
– fogalmazott a püspök, aki szerint újra szükség lesz a közösséghez való kötődésre.
Arról, hogy jelenleg beszélhetünk-e keresztény Európáról, Székely János felidézte, hogy a felvilágosodás idején kezdett el távolodni Európa a kereszténységtől. A püspök szerint azt gondolja a modern ember, hogy objektív igazság nem létezik, és a szubjektív szabadság a legfőbb értéke.
A szeretet nem kimutatható egy ember véréből, de létezik, történelmet és életeket irányít. Az ember szeretetre születik. Ha valaki a pillanatnyi önkényt tekinti a legfőbb értéknek, nem fog tudni életre szólóan kötődni. De ez történik a nyugati kultúrákban
– fogalmazott.
Úgy véli, hogy rengeteg fiatal van, aki alig tud valamiért őszintén lelkesedni, és nem tudja, hogy mi az életcélja.
Bogárdi Szabó István szerint ha Európa jövőjéről beszélünk, akkor azokat az elemeket kell keresni a konfrontációk során, ahol azt látjuk, hogy az emberi jog és az Isten által adott élet joga elkezd megbékélni egymással. A püspök úgy véli, hogy amikor ez megtörténik, akkor kezdhetünk el keresztény Európáról beszélni.
Székely János szerint amikor azt mondjuk, hogy a nyugati kultúra válságban van, akkor fontos tudatosítani, hogy ez nem érinti az emberiség egészét. Kiemelte, hogy a vallásosak száma nem csökken, hanem növekszik, a kereszténység pedig nincs válságban.
Nem maga a vallás, hanem a nyugati kultúra van válságban. De a válság nem rajtunk kívül zajlik, és ha a nyugati kereszténység talpra akar állni, akkor el kellene ismerni, hogy hibáztunk
– vélekedett.
