Milliárdos pénzszórással vádolják a református egyházat

Egyes lelkészek puszta jövedelemkiegészítésként tekintenek a házi segítségnyújtást végző szolgálatokra.

MN
2017. 04. 28. 5:08
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabálytalanul, a lelkészek saját, személyes költségeire fordították a házi segítségnyújtásra kapott állami támogatás jelentős részét a református egyházban – állítja egy szociális munkás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokon élő Bíró Zsoltné a Népszavának beszélt arról, hogy a lelkészek egy része puszta jövedelemszerzési lehetőségként tekint a feladatra, vagyis érdemi munka nélkül veszik fel a pénzt.

Példaként azt említette, hogy az egyik falu református lelkésze a közeli kisváros éttermében rendezte fia bankettjét, máskor onnan rendelte az ételt, ha családi ünnepséget tartottak. A számlát azonban nem saját zsebből, hanem a szociális szolgálat pénzéből fizette ki.

A református egyház 2011-ben fogadta el azt az ajánlást, amely arra hívta fel az egyházközségeket, hogy hozzanak létre saját szociális szolgálatot. A szociális szolgálatok feladata egyebek mellett a házi segítségnyújtás, amihez az egyházak az alapnormatíván kívül az úgynevezett kiegészítő normatívát is megkapják az állami költségvetéstől. 

A szociális szolgálatok telephelyét jellemzően a lelkészi hivatalokba jelentették be, vezetőnek általában a helyi lelkészt nevezték meg. A szociális szolgálatoknak köszönhetően a szegény településeken nagyjából megduplázódott a lelkészek javadalma, de Bíró Zsoltné ismer jómódú gyülekezetben szolgáló, nagy fizetéssel, több ingatlannal és drága autóval rendelkező lelkészeket is, akik semmit nem tettek járandóságukért.

Valószínűleg az egyházban is érezhették, hogy valami nincs rendben, legalábbis erről tanúskodik a református szeretetszolgálati iroda 2013-ban kiadott belső körlevele. Amikor a házi gondozás támogatása jelentősen csökkent, ellátottanként évi 166 ezerről 145 ezer forintra, néhány év alatt 48 ezerről 111 ezerre nőtt az ellátottak száma. „Valóban számos esetben tapasztaljuk a csak papíron működő szolgáltatások gyakorlatát, és arra egyáltalán rá nem szoruló ember ellátását” – állt a körlevélben, amely azt is megemlíti, hogy „egyes szolgálatok költségvetésébe” a lelkipásztorok személyi jellegű kiadásait is beépítették.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.