Nem vizsgálhatja bizottság az eddigi olimpiai költéseket

Elkaszálta a kormánypárti többség azt a kezdeményezést, hogy bizottság vizsgálja az olimpiai pályázatra elköltött milliárdok sorsát.

Nem állhat fel egy önálló parlamenti vizsgálóbizottság annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora összeget és pontosan mire költöttek a 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán. Az LMP kezdeményezte az átláthatóságot biztosító testület életre hívását, az elképzelést pedig az összes ellenzéki frakció támogatta. Arra kerestek volna választ, hogy a központi költségvetés mekkora összeggel és milyen feltételekkel támogatta a pályázat előkészítését és benyújtását, illetve a Budapest 2024 Zrt. kikkel és milyen szerződéseket kötött eddig.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságában azonban a fideszes Répássy Róbert azzal igyekezett az egészet lesöpörni az asztalról, hogy a törvények szerint nem lehet olyan kérdésben vizsgálóbizottságot felállítani, amelyben az Állami Számvevőszék az illetékes. Márpedig az ÁSZ már korábban fel lett kérve a kiadások ellenőrzésére. Az igazságügyi bizottság ezért a kormánypárti képviselők nyolc szavazatával, a négy ellenzéki vokssal szemben gátat szabott annak, hogy egy külön testület ellenőrizze az eddigi költéseket.

Az LMP-s Ikotity István a javaslatuk elbuktatása után a Magyar Nemzetnek felidézte, hogy a nyilvánosságban is ismert információk szerint az olimpiai pályázat kapcsán csak nemzetközi tanácsadásra 7,2 milliárd forintot költöttek. Ez az összeg ezerszerese annak, aminél egy civil szervezet „homlokán három évig ott van a pecsét”, hogy külföldről támogatott. – Látszik, hogy amíg a kormány az utolsó szegig el akarja számoltatni a civileket, addig ő maga nem hajlandó semmiféle átláthatósági kezdeményezést támogatni – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

A vizsgálóbizottság mellett a Jobbik lusztrációs törvényjavaslatát is elkaszálta az igazságügyi bizottság, még azt sem engedték, hogy parlament egyáltalán vitát folytathasson róla. A javaslat lényege egyrészt, hogy életre hívnák a Nemzeti Emlékezet Intézetét, amelynek feladata a jelenleg titkos adatok és dokumentumok alapján az esetleges jogi lépések megtétele lenne. Emellett azt is szeretnék, ha az állambiztonsági múlt minden dokumentuma kutatható, megismerhető és a teljes nyilvánosság számára hozzáférhető lenne.

A fideszes Répássy Róbert jelentette be, hogy nem támogatják a javaslatot, érdemi indokot azonban nem adott. Arra hivatkozott csak, hogy a jelenleg is működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának éppen az a feladata, hogy a kommunista hatalombirtokosok rendszerét feltárja, majd ezután jöhet csak a hozzájuk képest láncszemeknek minősülő besúgók kérdése.

Ezután a kormánypárti politikus arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, ha a kommunista idők alatt az emberekről törvénytelenül gyűjtött adatokat, egyfajta információs kárpótlásként, eljuttatná az áldozatokhoz. Ám ennek – mint mondta – a történész szakma ellenáll.

A jobbikos Apáti István meg is jegyezte, hogy ezek szerint léteznek olyanok, akik meg tudják állítani a kormányfőt. Szerinte egyébként a Fidesz azért nem akarja támogatni huszonhét év után sem az aktanyilvánosságot, mert abban bíznak, hogy az idő mindent megold: egyre kevesebben lesznek még életben az érintettek közül és egyre csekélyebb lesz az érdeklődés is. Párttársa, Szávay István még azt is hozzátette, hogy a kormánypárt a saját soraiban lévő ügynököknek akar falazni.