Orbán: Soros György megfizeti a tiltakozókat

Ricsajnak titulálta a miniszterelnök a tiltakozásokat. Orbán Sorost emlegette, és nem érti, mi bajuk a tudósoknak.

Orbán Viktor a tiltakozásokat egy nagyobb konfliktus „mellékhadszíntereként” jellemezte, az igazi sorsdöntő konfliktust pedig abban azonosította, hogy milyen népesség lakja Európát a jövőben. A magukat civilnek nevező, de valójában NGO-knak mondott nemzetközi hálózatok hazai fiókintézményei egy olyan Európát képzelnek el, amelyben részleges lakosságcsere történik, idegen népelemeket engednek be a világ más részeiről – fogalmazott.

Megjegyezte, az európai életszínvonalra vágyók akadálytalan befogadásával az érintettek vállalnák a terrorizmus, a közbiztonság romlásának kockázatát és azt, hogy egymás mellett fog élni egy muzulmán és egy keresztény társadalom Európán belül.

„Ők úgy képzelik, azt hiszem, hogy majd jól össze fogunk keveredni egymással, és ebből egy új minőség jön létre” – fejtette ki, jelezve: szerinte Soros György hálózata azért dühös Magyarországra, mert megállította a migránsáradatot, amelyről ők már papíron bebizonyították, hogy úgysem lehet megállítani.

Utalt arra, hogy „a Soros György világához tartozó Kofi Annan” a 2000-es évek közepén a bevándorlás szükségességéről és bátorításáról értekezett az Európai Parlamentben (EP). Meg is történt az áttörés, „amely a balkáni útvonalon átszakította az államhatárokat, és ellenőrizetlen, félkatonai jelleggel megszervezett muszlim tömeget nyomott be, hozott föl Soros György segítségével Európába”.

„Ne felejtsük el azt se, hogy egy pénzügyi spekulánsról beszélünk” – jegyezte meg, kifejtve, az üzletember abból csinálta a milliárdjait, hogy egyes országok bankrendszereit megtámadta, s pénzügyi spekulációkkal nagy vagyont gyűjtött.

„Itt a zavarosban halászás klasszikus esetéről is szó van” – vélekedett.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a rendszerváltásnak voltak Soros Györgyhöz köthető hasznos momentumai: sok antikommunista fiatalt, civil szervezetet, kiadványt, szamizdatot támogatott. Ezzel nem is volt semmi baj, s azzal is meglett volna, hogy Soros György a 90-es évek után megpróbálkozott néhány pénzügyi manipulációval – mondta, példaként említve, hogy „az OTP-t akarta zsebre vágni, aztán később spekulált a magyar forint ellen”.

Még azzal is együtt tudna élni – folytatta –, hogy létezik a Soros-egyetem, amely liberális aktivistákat képez ki a délszláv és a közép-európai térség politikai élete részére.

„A liszt azért dőlt ki, mert a Soros-féle birodalom beleállt a migránsok támogatásába” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint most már a magyar emberek biztonságáról, határvédelemről, közbiztonságról, terrorizmusról van szó, és itt nincs pardon.

A kormányfő már a Magyar Időknek adott húsvéti interjújában is azt hangoztatta, akik nem értenek vele egyet a migráció kérdésében, azokat minden bizonnyal a nemzetközi erők támogatják a pénzükkel, a hatalmukkal, a hálózataikkal, élükön Soros Györggyel. Az interjúban csupán tizenháromszor hangzik el Soros neve.

Beszélt a civil szervezetekről is, kifejtve, a kormány támogatja a munkájukat, mert egyes szociális, egészségügyi, környezetvédelmi feladatokat jobban elvégeznek, mint az állam tenné. Ezeknek semmi közük azokhoz a magukat civilnek nevező „lobbiszervezetekhez, amelyek az emberek befolyásolására törekednek” – szögezte le, utóbbiakkal kapcsolatban azt az igényt megfogalmazva, hogy mindenki tudhassa, hogy aki beszél, az kinek a pénzén, milyen céllal teszi.