Száz kérdésre vár választ az LMP a paksi bővítés kapcsán a miniszterelnökséget vezető minisztertől. A zöldpárt egy molinóval érkezett Lázár János hivatala elé, a kérdéseket pedig írásban is benyújtják a miniszternek – derül ki a Hír TV tudósításából.
Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője azt mondta, ha a pénzt új atomerőműblokkok helyett energiahatékonyságot növelő beruházásokra költenék, akkor nem lenne majd szükség az elöregedő reaktorok kiváltására és a veszélyes nukleáris energiára. Hozzátette: a kérdést valamennyi hazai mértékadó kutatóműhely véleményezte, és szerintük is lenne alternatívája az atomerőmű-építésnek.
„Addig, amíg a magyar kormány ezt a száz kérdést meg nem válaszolja, addig felszólítjuk, hogy egy fillért ne fizessen ki a paksi bővítéssel kapcsolatban. Fejezze be az összes olyan tevékenységet, mely arra irányul, hogy itt új blokkokat létesítsenek Magyarországon az emberek megkerülésével. Legyen olyan bátor, és írja ki a népszavazást akár saját hatáskörben, vagy pedig fogadják el az LMP népszavazási kérdéseit, azok közül számos bőven megállja a helyét, és azt várjuk, hogy Magyarországon végre elindulhasson a népszavazási kampány” – nyilatkozta.
Szél Bernadett az MTI-nek azt mondta, kíváncsiak, hogy milyen tételekből áll a Paks II. beruházás négyezer milliárdos költségkerete, és mi az, ami ebben nincs benne. Volt-e ebben az évszázadban olyan atomerőművel kapcsolatos beruházás Európában, amely a tervezett idő- és költségkereten belül valósult meg, és ki fizeti a paksi bővítésnél a költségtúllépést? Milyen energiaforrásból származik a legolcsóbban termelt áram Magyarországon, és mit tesz a kormány akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram tartósan olcsóbb lesz, mint amennyiért Paks II. termel, továbbá tényleg nincs-e alternatívája az atomenergiának? – tette fel a kérdést.
Az LMP firtatja azt is, hogy miért titkosak a paksi bővítés végrehajtási megállapodásai, továbbá szeretné megismerni a 2003-as paksi reaktorbaleset által okozott kár összegét, a kormánynak a Rothschild-csoport érdekeltségével a paksi bővítés ügyében kötött szerződéseit. Volt-e egyáltalán parlamenti felhatalmazása Orbán Viktornak 2014 januárjában a paksi bővítési szerződés aláírására, született-e kormánydöntés Orbán Viktor 2014. januári moszkvai útja előtt az orosz–magyar bővítési megállapodás aláírásáról, mekkora a magyar gazdaság energiaimport-függősége Oroszországtól, illetve vizsgálták-e a magyar titkosszolgálatok, hogy Oroszország próbálta-e befolyásolni a magyar döntéshozókat a paksi szerződés aláírása érdekében? – tudakolja az LMP.
