„Valamit tehet” Áder János államfő a felsőoktatási törvénymódosítás ügyében, amelynek elfogadása szerencsétlen lépés volt. Ezt mondta lapunknak az államfő aláírására váró lex CEU-val kapcsolatban Jeszenszky Géza. Az egyetemi tanár, egykori külügyminiszter, az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete szerint az államfő jogérzékén múlik, hogy a jogszabályt aláírja, újratárgyalásra visszaküldi a parlamentnek vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ugyanakkor hangsúlyozta: az államfőnek figyelembe kell vennie a külpolitikai vonatkozásokat, vagyis azt, hogy fontos az országnak a jó amerikai–magyar viszony, és éppen ilyen lényeges az ország hírneve is. Jeszenszky Géza kiemelte, az egyetemek a középkor óta a tudomány csarnokai, az pedig kicsinyes lépés, ha a működésbe adminisztratív okokkal kötnek bele. Arra a kormányzati érvre, hogy a CEU „fantomegyetem”, ami Amerikában nem is végez képzést, csak itthon, azt válaszolta: ez nevetséges érv, hiszen sok olyan egyetem van a világban, amelyik más országban is képez hallgatókat.
– Új helyzet elé állítja a lex CEU Áder Jánost, hiszen ilyen horderejű ügyben még nem kellett döntést hoznia – erről már Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt a Magyar Nemzetnek. Arra a kérdésre, hogy vajon mit kellene tennie az államfőnek, a „nem aláírni” szófordulattal válaszolt. Mint mondta, ha valóban csak technikai kérdésről és változtatásról van szó, amit a több hazai felsőoktatási intézménynél is feltárt szabálytalanságok indokolnak, akkor az új szabályozás egy középszintű minisztériumi fórumra tartozna, és semmi szükség nem lenne a felsőoktatási törvény megváltoztatására. A lex CEU viszont nem oktatási-nevelési, hanem egyértelműen politikai kérdés – fogalmazott.
Bod Péter Ákos, az MTA doktora azzal egyetért, hogy semmilyen „sufniegyetem” ne működjön az országban, de szerinte ehhez nem kellett volna kivételes eljárásban törvényt módosítani, csak az eddigi szabályokat betartani. – A felsőoktatásban érintettek nélkül hozott statáriális eljárás azonban arra utal, hogy itt nem erről van szó – mondta. – A lex CEU-nak a felsőoktatáshoz nincs sok köze, amihez pedig köze van, annak súlyos következményei lehetnek az országra nézve. – Példaként említette, hogy ha a brexit nyomán uniós kutatóintézetekre akarna pályázni az ország, akkor ezek után vajon melyik európai döntéshozó mondaná azt, hogy ennek Budapesten lenne a helye. Bod Péter Ákos szerint a rapid, körültekintés nélküli parlamenti döntés után az államfőnek lenne tartalmi oka arra, hogy a folyamatot megakassza. Szerinte jó megoldás lenne, ha a törvényt visszaküldené a parlamentnek.
A törvénymódosítás már Áder Jánosnál van, Kövér László házelnök megküldte azt neki. Szerettük volna megtudni az államfő hivatalától, kihasználja-e a rendelkezésre álló öt napot, vagy előbb meghozza a döntését, ám erről nem adtak tájékoztatást.
