Vezérre várnak az ifjú mozgalmárok – Újabb tüntetés lesz ma Budapesten

A CEU melletti tüntetésen megjelentek az eddig passzív Y generáció tagjai is. Már nem csak az oktatásról szól a tiltakozási hullám.

Logikusan adná magát, hogy a hullámot meglovagolva az ellenzéki pártok valamilyen laza együttműködése bontakozzon ki, utcára szólítsák híveiket, például a szabad és minőségi oktatás elérését közös célként fogalmazva meg. Ám míg két ellenséges futballcsapat szurkolói tudnak együtt drukkolni a mondjuk a románok ellen játszó válogatottnak, addig ez a közös cél mentén való ideiglenes összezárás a hazai politikai viszonyokat látva pillanatnyilag nehezen elképzelhető. Az esti, spontán megmozdulások résztvevői 95 százalékban húszas éveik elején járó fiatalok, a szocialista Kunhalmi Ágnes és az együttes Juhász Péter buzdító szavai eddig nem sok őket értő fülre találtak.    

Nem magyar sajátosság, hogy az óriástüntetésekből nem tudnak profitálni az ellenzéki pártok – mondta a Magyar Nemzetnek Böcskei Balázs. A politológus szerint Szerbiában, Bulgáriában, valamint Oroszországban is megfigyelhető, hogy a tüntetések ereje nem okoz érezhető változást az ellenzéki erők támogatottságában. A szakértőt a CEU melletti nagy létszámú és folytatólagos demonstrációk kapcsán kérdeztük. A politológus elmondta: az autoriter rendszereket még stabilizálhatják is a tüntetések, mert – miután nem törekszenek a hatalom megdöntésére – azt az érzetet erősítik, hogy alternatíva hiányában nem győzhető le a hatalom. Az elemző szerint Magyarországon – a demokrácia és az autoriter rendszer közötti „szürkezónában” – is érvényesülhet ez a tendencia, 2010 óta ugyanis több nagy létszámú tüntetés is volt, amelyek végül nem növelték az ellenzék támogatottságát, sőt a baloldali formációk rendre kiszorultak a demonstrációkból.

– Ahhoz, hogy egy tiltakozóakcióból politikai alternatíva keletkezzen, az kell, hogy magasabb szintre emelkedjen a protestálás. Előbb valódi mozgalommá alakulhat a tömeg, majd pedig beindul az intézményesülés is, azaz a kezdeményezés párttá vagy valamilyen szervezetté alakul – fogalmazott Böcskei Balázs. Úgy véli: utóbbi még nincsen napirenden, hiszen mindössze két hete kezdődött a tiltakozás. Az is előfordulhat, hogy a megmozdulásokat kiváltó ügy mellé beemelnek olyan témákat is, amelyek már az egész társadalmat érintik, ezáltal pedig a szélesebb rétegeket is meg tudnak szólítani. A CEU melletti tüntetés azonban – hiába hallani egyre több kormányt kritizáló rigmust – egyelőre megmaradt alapvetően fővárosi ügynek.

A politológus szerint a tüntetések magját feltehetően középosztálybeli, liberális, Európa-párti fiatal középkorúak adják, akik szociodemográfiai jellemzőiket tekintve eltérnek a korábbi – akár a netadó elleni vagy a Sándor Mária-féle – tüntetések résztvevőitől. Megjelentek például az Y generáció tagjai is, akik alapvetően nem törekszenek a politikai részvételre, és nem is szervezik meg magukat. Éppen ezért nem is törnek a hatalom megszerzésére, a meglévő pártokkal, az elittel szemben viszont erősen szkeptikusak. – Alapvetően liberális demokráciában akarnak élni, de apolitikusak – mondta az elemző. Úgy véli: megjósolhatatlan, hogy mi lesz a kimenetele a mostani tüntetési hullámnak, miután kiszámíthatatlan a tömeg, a rendőrség és a kormánypártok viselkedése is.

Az viszont biztos, hogy a szerdai demonstráció már nem csak az oktatásról szól, vasárnap és hétfőn ugyanis a tüntetők már egyértelműen az egész Orbán-rendszer ellen fogalmaztak meg a kritikákat – ezt már Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője mondta. – A szervezők tartották a CEU-val és oktatással kapcsolatos tematikát, a tömeg egy része azonban más kritikákat is megfogalmazott. Az elemző becslése szerint a vasárnapi tiltakozáson a korábbi számokkal ellentétben nem 70 ezren vonultak az utcára, hanem nagyjából 45 ezren, de magyar viszonylatban ez mindenképpen figyelemre méltó adat. A hétfői, Áder János elleni demonstráció ráadásul már az ötödik tüntetés volt, ami egyértelműen azt jelzi, hogy erős ellenállásra készülhet a kormány.

Mikecz Dániel szerint az ellenzéki pártok átmenetileg háttérbe szorulnak a tüntetések miatt. – Magyarországon megfigyelhető, hogy a jobboldali pártok képesek a tüntetések élére állni, a baloldali formációknak ez kevésbé sikerül. A civil ethosz nagyon erős Magyarországon, a tüntetők pedig azzal akarják növelni a támogatottságukat, hogy megpróbálnak függetlenek maradni – fogalmazott a szakértő.

A demonstrációk szerdán tehát folytatódnak: a civil szervezetek elleni törvény miatt fél 6-tól lesz a Hősök terén tüntetés.