A lejtőn nincs megállás: lex csicskát emlegetett Kósa és Halász

Kósa Lajos és Halász János lex csicskának nevezte a burkolt pártfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat ráadásul nem vonatkozik a kormányzati hirdetésekre. Kérdéses az is, hogy betartható-e a CÖF-höz hasonló civil szervezetek által folytatott politikai kampányok esetében, pedig azok is „a választói akarat befolyásolására” irányulnak.

A helyzet bizarr bája, hogy kétharmados törvényről van szó, amihez nem elég a Fidesz–KDNP szavazattöbbsége - ahhoz, hogy megszavazhassák, ellenzéki (tehát csicskának tartott) képviselők voksa is kell, vagy legalább két ellenzéki képviselő távol maradására lesz szükség abban  az esetben, ha a kormánypártok teljes létszámban részt vesznek a szavazáson. A Fidesz frakcióvezetője érezhette is az ellentmondást, amit virtuóz módon oldott fel:  mint mondta, ha a nem sikerül átvinni a parlamentben, akkor „azok, akik ezt nem szavazzák meg, többet azt a szót, hogy korrupció, csak önmagukra vonatkoztatva ejthetik ki”.

Arra a kérdésre, hogy a korábbi választások alkalmával a Fidesz nem vett-e igénybe a piacinál alacsonyabb összegért Simicska Lajos érdekeltségéhez tartozó kültéri reklámfelületeket, azt felelte: legjobb tudomása szerint nem.

Kósa Lajos azt is bejelentette, hogy a tervezett 9 százalék helyett legalább négy évig 7,5 százalék lesz a reklámadó mértéke – erről pedig már megegyeztek a nemzetgazdasági tárcával.

A kormánypárti politikus azt mondta: addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban – az EU által helytelenített szisztéma alapján – a költségvetésbe befolyt reklámadó-bevétel visszafizetését írja elő. Ha a visszafizetés megtörtént, akkor Kósa szerint „újra lehet gondolni” a rendszert. Hozzátette, az a kedvezmény megmarad, hogy 100 millió forintig mindenki adómentes, ahogyan a saját áru, szolgáltatás reklámozása is – írja az MTI.

A 7,5 százalékos mértéket Kósa Lajos kérdésre azzal indokolta, hogy az adócsökkentés költségvetése jegyében így vélhetően senkinek nem keletkezik magasabb jövő évi adófizetési kötelezettsége, mint amennyit az államtól visszakaphat.

Arról is beszélt, hogy az érintett adózók több lehetőség közül is választhatnak a visszajáró pénzzel kapcsolatban: visszakérhetik, leszámolhatják más adóknál, adóelszámolási számlán tarthatják, és állampapírba is fektethetik.

A Fidesz-frakció vezetője nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy elhalasztják-e a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat zárószavazását.

A Lehel Lászlót ért ügynökvádról – amelynek megjelenése óta Lehel felfüggesztette az Ökumenikus Segélyszervezetben végzett elnök-igazgatói tevékenységét – Kósa Lajos szintén kérdésre azt mondta: természetesen nem jó hír, ha valakiről kiderül, hogy beszervezett ügynök volt, de máshogy ítéli meg, ha az az ember később nemzetbiztonsági vezető – mint például a Gyurcsány-érában –, vagy ha „egy karitatív szervezetben próbálja (...) talán a múltját is feledtetni”, és jó cselekedettel igyekszik helyrehozni, amit elkövetett.