Ma és a következő néhány hónapban komoly viták várhatók az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról – jósolta a csütörtöki Kormányinfón Lázár János. Szerinte most erős többségben vannak azok, akik szerint a tagállamoknak egyre kevesebb hatáskört kell hagyni. „A következő évek arról szólnak, képesek leszünk-e függetlenségünket megőrizni. Tegnap baloldali provokáció történt Brüsszelben” – állítja.
A kancelláriaminiszter egy nappal azután lépett az újságírók elé, hogy az Európai Parlament a jogállamiság súlyos megsértése miatt a 7. cikkely szerinti eljárás előkészítését kérte Magyarországgal szemben, amely súlyos esetben akár hazánk szavazati jogának megvonásával is járhat.
„A magyar kormány nem teljesíti azt a kérést, hogy a jogi vagy fizikai határzárat szüntesse meg” – szögezte le a miniszter az egyik, EU-val folyó vitára kitérve. Közölte azonban, hogy a párbeszédre nyitottak.
Ezzel párhuzamba állította a nemzeti konzultációt, melyet eddig körülbelül 1,5 millióan töltöttek ki. A következő évek kérdése szerinte, ki éljen a hazánkban, és az is, hogy ezt ki döntse el.
„Soros György és munkatársai a lábukat lejárták, hogy a szerdai döntés megszülessen, Sorosnak annyi embere, képviselője van ma Brüsszelben, mint egy államnak. Vendetta zajlik hazánk ellen, mert nem vagyunk hajlandók bevándorlókat befogadni” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Arra a felvetésre, miszerint néppárti politikusok is megszavazták a tegnapi döntést, úgy reagált, a Fidesz pártcsaládjában is sokféle ember van, baloldaliak is, ebben semmi rendkívüli sincs. Úgy véli, nincs olyan frakció az EP-ben, amelynek tagjait Soros emberei ne keresték volna meg. „Soros György egész Európában tudja az érdekeit érvényesíteni” – jelentette ki a politikus. Szerinte tájékoztatót, leveleket küldenek a Soroshoz köthető szervezetek a Brüsszelben dolgozó politikusoknak.
Állítása szerint Lázár nem félt még senkitől, Sorostól sem, de a világ legtehetségesebb pénzügyi spekulánsának tartja.
Ennek ellenére cáfolta azt az újságírói felvetést, miszerint Manfred Weber néppárti frakcióvezetőt Soros-ügynöknek tartaná. A Fidesznek egyébként töretlen a bizalma az Európai Néppárt iránt.
A CEU-ügyről és az itt működő, de külföldi finanszírozású egyetemekről szólva a kancelláriaminiszter kijelentette: folynak az egyeztetések más országokkal, például Kínával is itt működő intézményekről. Szerinte ez is azt jelzi, hogy lehetséges a párbeszéd, de mindenkinek be kell tartania a törvényeket. A tárgyalások egyébként a CEU-val is folynak, Lázár János azt várja, hogy az egyetem részéről mondják el, mit akarnak.
Kijelentette egyébként, hogy ha a lex CEU-t módosítani kell, hajlandóak a kötelezettségi eljárás keretében végrehajtani.
Kovács Zoltán kormányszóvivő egyébként tagadta, hogy nincs amerikai–magyar oktatási egyezmény, szerinte három ilyen is létezik.
A CEU később közleményben reagált a tájékoztatón elhangzottakra, több pontban cáfolva azokat. Leszögezték: Budapesten akarnak maradni, és amerikai és magyar akkreditációjú mester és doktori diplomákat kiadni. Oktatási szempontból nem látják indokoltnak egy amerikai kampusz felállítását. A helyzet megoldására egy New York állam és Magyarország között kötött kétoldalú megegyezést tartanak megfelelőnek.
\"Nem akarunk „törvényen kívüli státuszt”, csupán biztosítani akarjuk a több mint 20 éve tartó budapesti működésünk folytatásának jogi alapját. A lex CEU elfogadhatatlan módon korlátozza tanszabadságunkat, amit a tarthatatlan határidők tovább súlyosbítanak. Ha a törvényt nem vonják vissza vagy módosítják érdemben, nem folytathatjuk tevékenységünket a városban, ami az otthonunk\" - állapították meg. Hozzátették: A minisztériumközi munkacsoport azonban világosan tudtukra adta, hogy nem fognak velük tárgyalni.
Az EP-ben történtek kapcsán pedig leszögezték: a magyar kormány nemzetközi megítéléséért saját maga felelős, nem a CEU.
A határzárra kitérve Lázár János elmondta, hogy jól működik, egyben tagadta, hogy veszélyes áramot vezettek volna a kerítésbe. Mint megjegyezte, az EU-nak joga van vizsgálódni, erre készen is állnak.
„Magyarország függetlenségének erősítése a cél, egyben a kereskedelmi lehetőségek bővítése” – mondta el a miniszter Orbán Viktor kínai látogatása kapcsán. A világ nyugati és keleti fele kiegyensúlyozta egymást, a tőke, a technológia és a gazdasági erő szerinte már keleten is megvan.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal projektjének végére a nyáron pont kerülhet. Mint Lázár mondta, ez jól mutatja, hogy képesek vagyunk a keletről érkező befektetések fogadására. Magyarország közép-európai centrum szeretne lenni, erre akarjuk terelni a személy- és áruforgalmat. Vannak keleti, valamint északi irányban is terveink. „Meggyőződésünk, hogy a vasúti projekt megtérül” – szögezte le.
Tegnap a kormány tárgyalt a haderő fejlesztéséről is. A Miniszterelnökség vezetője szerint korrekt NATO-szövetségesként kötelességünk megvédeni magunkat, 2018-ban a gdp egy százalékát fogjuk védelemre szánni, az arány 2024-re érheti el a két százalékot. Utóbbi az a szint egyébként, amelyet papíron a szövetség összes államának tartania kellene, így az egy százalék aligha világraszóló siker.
2010-hez képest megfeleződött a bűncselekményének száma – ismertette a biztonsági helyzetet sikertörténetként a miniszter. Tizenkétezer helyett tizenhétezer ember van börtönben, ez is hozzájárult a javuláshoz.
Elfogadták a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési tervet. Növekszik a magyar haderő létszáma, és a technikai háttér is fejlődik majd. Elsőként a szállítókapacitás növelését érnék el, ezenkívül erősítenék a légierőt és a szárazföldi erőket is.
2030-ra a 93 ezerhez képest jelentősen növekednie kell a születendő gyermekek évenkénti számának, így a következő hetekben több olyan bejelentés is várható, amely a családok támogatásáról szól. Visszafordítanák a népesség csökkenését, Lázár János szerint sok kihasználatlan támogatási lehetőség van. Mint hangsúlyozta, a demográfiai gondokat nem a bevándorlással kell megoldani. Szerinte több mint tucatnyi európai ország oldaná meg a népesedési gondokat migrációval, de Magyarország nem tartozik ezek közé.
Döntöttek arról, hogy a kormány megtárgyalja az áfacsökkentésről szóló beszámolót. A kancelláriaminiszter ismertetése szerint az árak elsőre jelentősen csökkentek, ami segítette a munkából-fizetésből élőket, de az árak egy-másfél év alatt kiegyenlítik magukat. Szerinte így is sokan jól jártak.
Tárgyal majd a kabinet arról, hogy a következő évtizedekben mik lehetnek a gazdaság húzóágazatai. Úgy látják, a magyar agráriparban több van, mint amit ma hazánk kihoz belőle. Felszámolnák az osztatlan közös földtulajdonokat, amennyiben a tulajdonosok hozzájárulnak.
„Körmend és az országhatár között végre elkezdődhet az autópálya építése” – tért ki röviden a fejlesztéspolitikára Lázár.
10 milliárd forinttal egészítenék ki jövőre is a háziorvosok bérét, és emelkedik a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók fizetése is. A budapesti kórházak fejlesztéséről szólva kijelentette: az ezerágyas szuperkórház 100-120 milliárdból épülhet meg a budai oldalon, emellett a működő kórházak hasonló összegből fejlődhetnek, több év alatt.
Lapunk kérdésére egyébként kijelentette, több vírus védőoltásának támogatottá tétele napirenden van. Növelni fogják a gyerekeknek adandó védőoltások számát.
Más téma: a tervek szerint a nyári időszakra megerősítik a rendőrséget, illetve mentőhelikoptert is beszereznének.
„Folyamatos az elektronikus támadás az állami rendszerek ellen, erősítésre szorul a védelem” – árulta el Lázár. Kérdésre válaszolva ugyanakkor kijelentette, nincs tudomása róla, hogy a hétvégi, világméretű vírustámadás minket is érintett volna.
A miniszter tájékoztatása szerint a gödi Topház speciális otthon ügyének kapcsán kikérik az ott élő gyerekek szüleinek véleményét, így velük kezdődtek egyeztetések a fejlesztési irányokról.
Spéder Zoltánnal, az Index egykori tulajdonosával csak magánügyekben beszélhet – árulta el a miniszter. Lázár János bevallottan baráti kapcsolatban áll az üzletemberrel. Azt nem közölte, ki tiltotta meg, hogy másról is beszéljenek. A politikust egyébként nem csak ő maga, de más is elfogultnak tartja Spéderrel kapcsolatban.
Arra reagálva, hogy a Miniszterelnökség pert veszített a Dobrev Klárához köthető Altus-csoporttal szemben, kijelentette, mérlegelik, hogy a Kúriára viszik-e az ügyet. Az ügy lényege egyébként, hogy a kormány szerint pártpolitikai szinten avatkozhatott bele a magyar viszonyokba az EU, mikor egy projekt kapcsán pénzügyi támogatásban részesítette Gyurcsány Ferenc feleségének cégét. Lázár hangsúlyozta, hogy a bíróság ítéletét be fogják tartani.
Nem jelent egyébként nemzetbiztonsági kockázatot, hogy Gyurcsány azt állítja, terhelő információi vannak Orbán Viktor miniszterelnökről – jelentette ki kérdésre válaszolva Lázár. Szerinte mindig komolyabban vesznek valamit, ha egy egykori kormányfő állít valamit. Gyurcsány vagy álljon elő valamivel, vagy hagyja abba az egészet – szólított fel a kancelláriaminiszter. Szerinte Gyurcsány leépülő személyiség. „Ha valaki komoly ember, nem így lép fel” – fogalmazott.
„Az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan szigorúak a jogszabályok” – mondta Lázár János arra reagálva, hogy Mészáros Lőrinc versenyeztetés nélkül vette meg a Tatabánya főterét birtokló cég harmadát. „Biztos vagyok benne, hogy akik ott vannak, gyorsan feljelentést tettek már” – utalt arra, hogy ha tényleg tapasztaltak szabálysértést, az igazságszolgáltatás tesz majd rendet.
Az MVM a miniszter szerint beszámolóval tartozik arról, mire adott a CÖF-nek félmilliárd forintot, hiszen az végül is az adófizetők pénze. „Nem az a kérdés, az állami cég kinek ad, hanem hogy ad vagy nem ad” – jelentette ki. Lázár szerint mindig lesznek olyanok, akik nem kapnak pénzt, és kritizálják a támogatási döntést. Szerinte mindenkinek be kell számolnia arról, honnan van a pénze, csakhogy az itthoniakra már vonatkozik törvény, a külföldi pénzeket kapó civil szervezeteket pedig most próbálják szabályozni. Válaszával egyébként a Miniszterelnökség vezetője a kormány részéről gyakorlatilag elsőként ismerte el, hogy az MVM támogatása közpénznek minősül.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén 637 milliárd forintnyi adósságot engedett el, Lázár szerint ez teljesen jogos. Úgy látja, a NAV-nál helyesen teszik, hogy leírják a hosszú évek óta behajthatatlan tartozásokat, melyek a végrehajtást is gátolják. 2016-ban egyébként 130 százalékkal nőtt a behajtásból származó bevétel.
A miniszter nem kívánta kommentálni Pécs vezetésének döntését, miszerint a sikkasztásért elítélt Fodor Ibolyát javasolták a Pécsi Értéktár Bizottság egyik tagjának.
A makói ivóvízfejlesztési projektről szólva – 3,7 milliárd forint uniós pénzt költött az önkormányzat, de továbbra is pocsék az ivóvíz – kijelentette, 31 milliárd forintot kérhet vissza Brüsszel, az érintett önkormányzatoknak viszont feleennyi pénze sincs. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a projekt menthetetlen, a kivitelezővel próbálnak tárgyalni az ügy megoldásán.
„A kampány alatt több humort és nagyobb nyugalmat javaslok” – mondta Lázár arra vonatkozóan, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nemrég pusztán Soros-féle provokációnak nevezte egy nő ügyét, akit a Kálvin téri aluljáróban támadtak meg azután, hogy kiállt egy angolul megszólaló felszolgáló mellett. Áder János idei beiktatásakor a közbeszéd eldurvulásáról beszélt, erre vonatkozóan a miniszter úgy fogalmazott: „Amit a köztársasági elnök mondott, azt a dolgot igazságtartalma miatt magamra vettem. Másét nem tudom magamra vállalni, az ügy részleteit nem ismerem. De ne várja, hogy egy képviselőtársamtól elhatárolódjam” – zárta rövidre a témát a Miniszterelnökség vezetője.
„Nem bírnak magukkal” – jelentette ki a Momentum Mozgalomról Lázár János, miután megtudta, hogy a szervezet tagjai bementek az Origo szerkesztőségébe. Megdöbbentőnek tartja az esetet, és reméli, nem ez jön a következő egy évben. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Magyarországon sajtószabadság van, és nem az ilyen akciók fognak népszerűségnövekedést okozni.
Újságírói kérdésre kijelentette: amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök Magyarországra látogat, biztosan nem fog senkinek bántódása esni. Ez azért téma, mert Erdogan washingtoni látogatásán az elnök testőrei kurd tüntetőkkel verekedtek össze.
