Lázár János szerint jelenleg a gyermekvállalás ösztönzése, a falvak népességfogyásának a megállítása a legfontosabb kormányzati feladat: saját választókörzete tizenkilenc településéből van olyan, amelyet a kihalás fenyeget – ám „erre nem az a megoldás, hogy idehozunk valakit Afrikából”.
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország tulajdonképpen nem kapja, hanem visszakapja az uniós forrásokat – a 2004-es EU-csatlakozáskor ugyanis az állam sok döntési jogáról, így például a piacvédelmi eszközökről lemondott. Nem lehet vámokkal védeni a hazai piacot, ezért öntötték el a boltokat a külföldi termékek, ezért szorul az ország importra. „Részben ezek kompenzálására kapjuk az uniós forrásokat” – magyarázta a miniszter. Elmondása szerint bár az országot most forráselvonással fenyegetik, a következő években 3500 milliárd forintot fizet be majd a közös európai kasszába.
Az Európai Bizottság egy régebbi összefoglalójából viszont kiderül, hogy Magyarország 2004 és 2013 között egyértelműen jól járt a csatlakozással: a kilencéves időszak alatt mintegy 31 000 milliárd forintnyi uniós támogatást kaptunk úgy, hogy nem tudtuk megszerezni az aktuális pénzügyi ciklus összes lehívható forrását – eközben pedig nettóban 8600 milliárd forintot fizettünk be az EU-nak.
Lázár összegzésében hétéves teljesítményértékelést is tartott, amelyet szintén össze tudott vonni a bevándorlás témájával: 2010 óta a gazdaság fellendítésén, a biztonság megteremtésén dolgoznak, a munkanélküliség országosan öt százalék alá esett, a bűncselekmények száma jelentősen csökkent, ötezer rendőrt és hétezer határőrt vettek fel, a szabálysértési törvényt szigorították, több bűnelkövetőt „vontak ki a forgalomból”. Mindezt nem akarják azzal veszélyeztetni, hogy beengedik ide a migránsokat.
Kiszombor helyzetéről szólva az országgyűlési képviselő elmondta: 2010 óta 601 millió forintnyi támogatást kapott a nagyközség az intézmények és a közlekedés fejlesztésére, ugyanis a település 2010 előtt nem adósodott el.
