Lázár János tudja, hogy milyen Soros György szájíze

A jövő évi választás tétje az önállóságunk lesz – mondta Kiszomboron a kancelláriaminiszter.

Már a jövő évi választásra hangolja hallgatóságát Lázár János: a Miniszterelnökség vezetője szerdán Kiszomboron tartott lakossági fórumot, ahol arról beszélt, hogy a 2018-as választás fő tétje Magyarország önrendelkezési jogának megőrzése lesz – derül ki az MTI beszámolójából.

A politikus kitért arra is, hogy az Európai Parlament elkezdi előkészíteni a nukleáris, szavazati jogokat megvonó 7. cikkelyt Magyarországgal szemben: a testület Lázár szerint „Soros György szája ízének megfelelő módon” elítélte az országot azért, mert meg akarta vonni a Soros-egyetem privilégiumait. Aki megszavazta a szigorúbb határozatot, Magyarország ellen szavazott, „ezt nem fogadhatjuk el” – jelentette ki Lázár. Arról nem beszélt, hogy még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselőinek harmada is megszavazta a szigorú döntést.

A kormány egyedül nem tud győzni a brüsszeli centralizációs törekvésekkel szemben, ezért fontos a választópolgárok támogatása; szükség van az összefogásra, ezért fontos, hogy már 1,5 millió állampolgár válaszolt a nemzeti konzultáció kérdéseire – buzdított a további konzultálásra Lázár. Erre egyébként május végéig lesz lehetőség, mert Németh Szilárd aggodalmas javaslatára a kabinet további tizenegy nappal meghosszabbította a visszaküldési határidőt.

Mint lapunk is beszámolt róla, az Európai Parlament plenáris ülése szerdán többségi határozatával kimondta: Magyarországon az elmúlt évek során súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, ezért indokolt az európai szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítása. Az európai uniós alapértékek betartatását szolgáló jogszabály végső esetben az eljárás alá vont tagállam szavazati jogának korlátozásával is járhat, alkalmazására még nem volt példa az EU történetében.

A kancelláriaminiszter azt is megmagyarázta, hogy Magyarország – valójában a magyar kormány – miért nem hajlandó a Brüsszel által kért 1290, háborús övezetből érkező menekült befogadására. Mint mondta, nem embertelenségből, a szolidaritás hiányából döntöttek így, hanem azért, mert a bajokat nem az európai határokon belül, hanem helyben kell megoldani, és mert a betelepítettek helyett a magyar emberekre akarják a pénzt költeni. 

Lázár János szerint jelenleg a gyermekvállalás ösztönzése, a falvak népességfogyásának a megállítása a legfontosabb kormányzati feladat: saját választókörzete tizenkilenc településéből van olyan, amelyet a kihalás fenyeget – ám „erre nem az a megoldás, hogy idehozunk valakit Afrikából”.

A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország tulajdonképpen nem kapja, hanem visszakapja az uniós forrásokat – a 2004-es EU-csatlakozáskor ugyanis az állam sok döntési jogáról, így például a piacvédelmi eszközökről lemondott. Nem lehet vámokkal védeni a hazai piacot, ezért öntötték el a boltokat a külföldi termékek, ezért szorul az ország importra. „Részben ezek kompenzálására kapjuk az uniós forrásokat” – magyarázta a miniszter. Elmondása szerint bár az országot most forráselvonással fenyegetik, a következő években 3500 milliárd forintot fizet be majd a közös európai kasszába.

Az Európai Bizottság egy régebbi összefoglalójából viszont kiderül, hogy Magyarország 2004 és 2013 között egyértelműen jól járt a csatlakozással: a kilencéves időszak alatt mintegy 31 000 milliárd forintnyi uniós támogatást kaptunk úgy, hogy nem tudtuk megszerezni az aktuális pénzügyi ciklus összes lehívható forrását – eközben pedig nettóban 8600 milliárd forintot fizettünk be az EU-nak.

Lázár összegzésében hétéves teljesítményértékelést is tartott, amelyet szintén össze tudott vonni a bevándorlás témájával: 2010 óta a gazdaság fellendítésén, a biztonság megteremtésén dolgoznak, a munkanélküliség országosan öt százalék alá esett, a bűncselekmények száma jelentősen csökkent, ötezer rendőrt és hétezer határőrt vettek fel, a szabálysértési törvényt szigorították, több bűnelkövetőt „vontak ki a forgalomból”. Mindezt nem akarják azzal veszélyeztetni, hogy beengedik ide a migránsokat.

Kiszombor helyzetéről szólva az országgyűlési képviselő elmondta: 2010 óta 601 millió forintnyi támogatást kapott a nagyközség az intézmények és a közlekedés fejlesztésére, ugyanis a település 2010 előtt nem adósodott el.

Lázár János egyúttal kitért a jövő évi fejlesztésekre is: emlékeztetett, saját választási ígérete volt a makói elkerülő körgyűrű teljes kiépítése, és azon dolgozik, hogy 4-4,5 milliárd forint értékben külön fedezetet kapjon ez a projekt. Emellett a Makó–Szeged-vasútvonal korszerűsítése is a terveik között szerepel – tette hozzá a miniszter.