A KSH legfrissebb adatainak hétfői publikálása után szinte biztos, hogy ismét sokan kongatják majd a vészharangot, hiszen három hónap alatt megint több mint 16 ezerrel lett kevesebb a magyar, ami ráadásul 51 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Amikor a népességfogyásról van szó, a legtöbbször a születések számának visszaeséséről beszélnek, a kormányzati politikának is mindig a gyermekvállalás ösztönzése áll a középpontjában. Egyelőre ezek a törekvések sikertelennek tűnnek, hiszen az első negyedéves adatok alapján ismét csökkent a születések száma, és demográfiai okokból (egyre kevesebb lesz a szülőképes korban lévő nő) nem is lesz egyszerű megfordítani a trendet.
A születésszám persze fontos, de csak az egyik oldala az éremnek. A másikon az áll, hogy az idei első negyedévben több mint 38 ezren haltak meg, ami elég nagy növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Hasonló kiugrás volt már 2015-ben is, szintén az első negyedévben, akkor több mint 38 ezren távoztak. Ezt – a KSH évkönyvének tanúsága szerint – a járványos betegségekkel, jellemzően az influenzajárvánnyal magyaráztak a szakemberek. Különösen a nők körében ugrott meg a halálozások száma, elsősorban azért, hiszen közöttük jóval több az időskorú.
Idén várhatóan a kemény téllel és a betegségekkel magyarázzák majd a kiugró halálozási adatokat, de a helyzet hosszabb távon is elég ijesztő. Magyarországon a halandóság nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas, annak ellenére is, hogy 1993 óta egészen a 2015-ös megtorpanásig lassan csökkent. Ez az év azonban megtört még egy trendet: hosszú idő után először csökkent – kis mértékben ugyan – a születéskor várható élettartam: a férfiak 2015-ben 72, a nők pedig 78,6 évre számíthattak.
