Beleszámítaná 10 év gyakorlat után a gyest és a gyedet is a pedagógusi előmenetelbe a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), emellett pedig az intézményvezetői életpályamodell bevezetését is javasolni fogják – erről beszélt lapunk kérdésére Horváth Péter, a szervezet elnöke. Az esemény apropója az volt, az NPK tegnap rendezte meg első országos szakmai konferenciáját. Horváth Péter – leszögezve, hogy nem kívánnak szakszervezeti pozíciót betölteni – arra is emlékeztetett: a vetítési alap – amelyből a tanári béreket számítják ki – 2014 óta nem változott, a kezdő pedagógusi béreket lassan utoléri a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum. Az NPK elnöke egyébként hangsúlyozta, szervezetük célja a pedagógusok közbizalmának elnyerése, ennek érdekében hónapok óta járja az országot a testület.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár lapunk érdeklődésére elmondta: akár már napokon belül megjelenhet a tankerületi tanácsok (vagyis a Klebelsberg Központ tankerületi központjainak és a helyi szervezeteknek az egyeztető fóruma, amelyek létrehozását először januárra ígérték) megalakulását, illetve a köznevelési kerekasztal jogszabályi hátterét szabályozó rendelet.
A tanácskozáson többek között felszólalt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője is, aki azt üzente a pedagógusoknak: próbáljanak meg függetlenedni a „médiafelhajtástól az oktatás ügyében” és a valóságos célokra koncentrálva együttműködni. Az NPK-ról szólva arról beszélt: egyszerre kell szakmai és oktatáspolitikai fórumként működnie, ám ezeket tudnia kell megkülönböztetni. Tagjainak képesnek kell lenniük a konkrét értelemben vett iskolai tevékenységet megkülönböztetni a nemzetstratégiai céloktól.
Ahhoz ugyanis – folytatta a miniszter –, hogy az iskolák jobbak, versenyképesebbek legyenek, néha olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem feltétlenül a pedagógusok vagy a diákok közvetlen érdekeit szolgálják. Példaként említette a minősítési rendszer, az életpálya, az egységes tankönyvrendszer bevezetését, valamint az általános képzés és szakképzés elválasztását.
Balog szerint az NPK-nak sikerült elkerülnie két tévutat is. Az egyik az a pártpolitikai vád volt, hogy az NPK tagjai bólogató Jánosok lesznek. Ám az első szereplések rögtön eloszlatták ezt a félelmet, „ezt sikerült elkerülni, talán túlságosan is” – mondta kissé odaszúrva az NPK-nak. A másik tévútként azt említette: a pedagógus kar megalakításával nem szerették volna megkettőzni a szakszervezeti mozgalmat, „van belőlük elég”. És bár fontos a jobb bérekért és munkakörülményekért folytatott küzdelem, de „ez nem jelenti azt, hogy a szakszervezetekben lennének az oktatás legjobb szakemberei”, így egy olyan szakmai fórum létrehozására volt szükség, mint az NPK.
Balog egyébként a pedagógus-minősítési rendszer kapcsán megjegyezte: nem indult nehézségek nélkül, ezt még akkor is be lehet vallani, hogyha az ember önkorrekciót mutat, akkor „huszonötször az ember orra alá dörgölik”. Balog ezzel arra a sajtó által sokat idézett mondatára gondolt, mikor a köznevelés központosítása kapcsán elismerte: „túltoltuk a biciklit”. Ugyanakkor beszédében azt is leszögezte: „ha nem képesek önkorrekcióra a politikusok, én sajnálom Magyarországot”.
A miniszter arról is beszélt, reméli, hogy a pedagógusok értékelik, jogos elégedetlenségük hatására hajlandó volt a kormány nemcsak a korrekcióra, de arra is, hogy tárgyaljon és beszéljen a problémákról. Balog Zoltán a kabinet eredményei között említette azt is, hogy az elmúlt években emelték a tanári béreket; itt megjegyezte, hogy a „pedagógusok nem szokták szeretni, ha a pedagógus-béremelés milliárdjait sorolom”. Hangsúlyozta azt is, fontos a pedagógus-utánpótlás, ezért bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat a pedagógushallgatók részére, amelyet jelenleg is több mint 1500-an vesznek igénybe. Az ösztöndíj eredményének tulajdonította, hogy 30 százalékkal többen jelentkeztek pedagógusnak, mint az előző évben.
A konferencián felszólalt Csépe Valéria is, aki miniszteri biztosként felel a Nemzeti alaptanterv megújításáért. Ő többek közt arról beszélt, ami az iskolákban történik, az elsősorban szakmai feladat, és „pártpolitikán átívelő, történelmi kiegyezést” vár az oktatással kapcsolatban.
