Nem sérti a magyar kormány szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása, ezért nem változtat az áprilisban elfogadott törvényen – a Hvg.hu információi szerint ez áll abban a válaszlevélben, amelyet az Európai Bizottság (EB) április végi figyelmeztetésére állított össze az igazságügyi minisztérium.
A harmincnapos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.
Ismert, az EB április végén indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a törvénymódosítás ügyében. A Bizottság szerint a lex CEU nem egyeztethető össze a belső piac szabadságaival, nevezetesen a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságával, illetve a tudományos kutatás szabadságával és az oktatáshoz való joggal, illetve az Európai Alapjogi Chartával.
A Hvg.hu emlékeztet arra, hogy a magyar kormánynak május 26-ig, azaz péntekig kell reagálnia a felszólító levélre. A magyar válasz fényében a Bizottság eldönti, hogy szükséges-e szerinte változtatni a törvényen. Ha igen, akkor egy következő levélben felszólítják a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Erre hivatalosan újabb két hónapja lesz a kormánynak, ha nem teszi – mint ahogy az a válaszlevélből várható – az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.
Ráadásul részben a CEU-ellenes törvény miatt indult meg Magyarország ellen a hetedik cikkelyt aktiváló európai parlamenti eljárás is, amelynek eredményeként Magyarország szavazati jogát is megvonhatják.
