Sokan félnek felajánlani egy százalékukat a civileknek

Az aktív keresők harmada szerint szabálytalan lehet a civil szervezetek pénzköltése – állítja a Nézőpont Intézet.

Koncz Tamás
2017. 05. 16. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a többség szívesen ajánlja fel adójának egy százalékát valamelyik civil szervezetnek, az aktívan dolgozó lakosság (vagyis a lakosok 47 százalékának) harmada nem rendelkezik erről, és legalább ennyien nem bíznak az összegek szabályos felhasználásában – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális felméréséből.

A kormányközeli közvélemény-kutató intézet április 25–27. között, ezer fő megkérdezésével készítette el az elemzést, amelyben az egyházi felajánlásokat kihagyva, a civil szervezeteknek juttatott egy százalékkal foglalkoztak – a tavalyi adóévre vonatkozó felajánlásokra egyébként már csak néhány nap maradt.

A Nézőpont-anyagból kiderül, hogy az aktív keresők közül 67 százalék saját bevallása szerint rendelkezik az egy százalék felajánlásáról, közöttük pedig különösen magas (71 százalék) a nők aránya. A felmérés alapján főként a harminc év feletti, magasan iskolázott dolgozók adakoznak szívesen, a képzettség és politikai aktivistás szintjével pedig egyenesen arányosan növekedik a felajánlási kedv is.

A válaszadók 33 százaléka ugyanakkor nem kínálja fel senkinek az egy százalékot – a felajánlás lehetőségével nem élők több mint harmada (35 százalék) azért sem teszi, mert nem bízik a kedvezményre jogosult civil szervezetekben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a bizalmi indexet nézzük: a Nézőpont adatai szerint az aktív keresők 33 százaléka inkább szabálytalannak tartja a civilek egy százalékos forrásfelhasználását – ez több mint másfél millió embert jelenthet, miközben 1,88 millióan bíznak a szabályos pénzköltésben.

A bizalmatlanságot ugyanakkor erősítheti a civiltörvény körül zajló vita, az agresszív kormányzati propaganda is: az érintett szervezeteket gyakorlatilag megkülönböztetés nélkül Soros György előre tolt helyőrségének, vagy éppen embercsempészek cinkosának nevezik, a civil kifejezés így sokak számára szitokszóvá, de legalábbis a „gyanús” szinonimájává válhat. Nemrég például Völner Pál igazságügyi államtitkár nyilatkozott úgy, hogy aki nem ért egyet a külföldi támogatású civil csoportok felcímkézésével, az idegen érdekeket szolgál ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.